Tartalom:
Szentatyánk - II. János Pál pápa üzenete a 2004. év nagyböjtjére
Nagyböjti papi rekollekció fõegyházmegyénkben
Nagycsütörtöki olajszentelõ szentmise
Szentföldi gyûjtés
Papi lelkigyakorlatok idõpontjai
Statisztikai adatok 2003-ból
Szentatyánk - II. János Pál pápa üzenete a 2004. év nagyböjtjére
Téma: "Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be." (Mt 18,5)
Kedves Testvéreim!
1. A hamvazkodás emlékezetes szertartásával megkezdõdik a nagyböjti szent idõ, amikor a liturgia - bízva az Isteni Irgalmasságban - megújítja minden hívõnek szóló felhívását a megtérésre.
Az idei évben így hangzik nagyböjti üzenetem témája: "Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be" (Mt 18,5). Ez a mottó alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk a gyermekek helyzetét, akiket Jézus ma is magához hív, és akiket példaképként állít azok elé, akik tanítványai akarnak lenni. Jézus szavai sürgetnek minket, hogy megvizsgáljuk, hogyan bánunk a gyermekekkel családjainkban, társadalmunkban és az Egyházban. Õk egyúttal arra is ösztönöznek minket, hogy újra felfedezzük az egyszerûséget és a bizalmat, amelyet a hívõknek gyakorolniuk kell Isten Fiának követésében, aki osztozott a kicsinyek és a szegények sorsában. Erre vonatkozóan mondta Assisi Szent Klára Jézusról: "Aki a jászolban feküdt, szegényen élt a földön és a kereszten is ruhátlan maradt" (Testament, Ferences források Nr. 2841.).
Jézus szerette a gyermekeket, és elõnyben részesítette õket "egyszerûségük és életörömük, természetességük, csodálkozással teli hitük miatt" (Úrangyala, 1994. december 18.). Azt akarja, hogy a közösség tárja ki karjait és nyissa meg szívét feléjük, mint Jézus felé: "Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be" (Mt 18,5). Jézus a gyermekekhez sorolja a "legkisebb testvéreket", az ínséget szenvedõ embereket, a rászorulókat, az éhezõket és a szomjazókat, az idegeneket, a ruhátlanokat, a betegeket és a börtönben lévõket. Õket befogadni és szeretni, illetve közönyösen bánni velük és elutasítani õket azt jelenti, hogy magával Jézussal viselkedünk így, mert õ különleges módon jelen van bennük.
2. Az evangélium beszámol Jézusnak a szerény názáreti otthonban eltöltött gyermekkoráról, ahol szüleinek engedelmeskedve felnõtt: "növekedett bölcsességben Isten és az emberek elõtt" (Lk 2,52). Gyermekké válásával az emberi tapasztalatokban akart osztozni. "Kiüresítette önmagát - írja Szent Pál apostol - szolgai alakot öltött és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig" (Fil 2,7-8). Amikor 12 éves korában a jeruzsálemi templomban maradt így szólt szüleihez, akik aggódva keresték: "Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?" (Lk 2,49). Jézus személye valóban telve volt a Mennyei Atya iránti bizalommal és gyermeki ráhagyatkozással. Õ mondta: "Az én eledelem az,, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az õ mûvét" (Jn 4,34).
Nyilvános mûködése éveiben gyakran ismételte, hogy csak azok juthatnak be az Isten Országába, akik megértik, hogy olyanokká kell válniuk, mint a gyermekek. (Vö.: Mt. 18,3; Mk 10,15; Lk 18,17;Jn 3,3). Jézus szavaiban a gyermekek beszédes képpé válnak a tanítványok számára, akiket meghívott, hogy gyermeki odaadással kövessék az isteni Mestert: "Aki olyan kicsinnyé tud válni, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában" (Mt 18,4).
Kicsinnyé "válni" és "befogadni" a kicsinyeket: ez annak az egyetlen útmutatásnak a két vonatkozása, amelyet az Úr a mi korunkban is tanítványaihoz intéz. Csak aki kicsinnyé válik, az képes arra, hogy szeretettel befogadja a "legkisebb testvéreket".
3. Sok hívõ van, aki megpróbálja hûen követni az Úr ezen felszólítását. Itt szeretnék emlékeztetni a szülõkre, akik nem félnek magukra venni egy nagycsalád gondját, az anyákra és apákra, akik nem a szakmai siker és a karrier keresését részesítik elõnyben, hanem azért fáradoznak, hogy gyermekeiknek átadják azokat az emberi és vallási értékeket, amelyek megadják az élet valódi értelmét.
Hálás csodálattal gondolok azokra, akik a nehéz helyzetben lévõ gyermekek nevelésének gondját hordozzák, és azokra, akik enyhítik a gyermekek és családtagjaik szenvedését, amelyet a konfliktusok és az erõszak, a táplálék- és vízhiány, a kényszerû elvándorlás és az igazságtalanság számos formája okoz a világban.
Ezen nagylelkûség mellett szóvá kell tennem mindazoknak az önzését is, akik nem "fogadják be" a gyermekeket. Vannak kiskorúak, akiket mélyen megsebzett a felnõttek erõszakossága: a szexuális visszaélés, a prostitúcióra való kényszerítés, a gyermekek bevonása a kábítószer-kereskedelembe és a drogfogyasztásba; és vannak gyermekek, akiket munkára vagy harcra kényszerítenek; ártatlanok, akiket a családok szétszakadása örökre megbélyegez; gyermekek, akiket érint a szégyenletes szervkereskedelem és emberkereskedelem. És mit mondjak az afrikai AIDS-tragédiáról és annak pusztító következményeirõl? Már emberek millióiról beszélnek, akiket ez a csapás érint, és akik közül már nagyon sokan születésüktõl kezdve fertõzöttek. Az emberiségnek nem szabad szemet hunynia ezen aggasztó tragédia láttán!
4. Mi a bûne ezeknek a gyermekeknek, hogy ezt kell elszenvedniük? Emberileg nézve nem könnyû, sõt talán lehetetlen is válaszolni ezekre a felkavaró kérdésekre. Csak a hit segít nekünk, hogy kijussunk a szenvedés mélységeibõl. Azáltal, hogy "engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig" (Fil 2,8), Jézus magára vette az emberi szenvedést és bevilágította a feltámadás ragyogó fényével. Halálával örökre legyõzte a halált.
A nagyböjtben felkészülünk, hogy jelenvalóvá tegyük a húsvéti titkot, amely életünket és annak legösszetettebb és legfájdalmasabb vonatkozásait is reménnyel tölti el. A nagyhét a húsvéti Szent Háromnap mély benyomást keltõ szertartásai által újból szemünk elé tárja az üdvösség titkát.
Kedves Testvéreim, kezdjük bizalommal nagyböjti utunkat, felbátorodva az intenzívebb ima, a szentgyónás és a rászorulók iránti odafigyelés által. A nagyböjt legyen különösen is kedvezõ alkalom arra, hogy mind az egyes családok, mind a társadalom területén még nagyobb gonddal szenteljük magunkat a gyermekeknek: õk az emberiség jövõje.
5. Gyermeki egyszerûséggel forduljunk az Istenhez azáltal, hogy "Abbának", azaz Atyának szólítjuk õt, ahogyan Jézus tanította nekünk a Mi Atyánkban.
Mi Atyánk! Ismételjük gyakran ezt az imát a nagyböjt folyamán, ismételjük belsõ meggyõzõdéssel. Azáltal, hogy Istent Atyánknak hívjuk, felfedezzük, hogy az Õ gyermekei vagyunk, és egymás testvéreinek érezzük magunkat. Így könnyebben megnyithatjuk szívünket a kicsinyek felé Jézus felhívásának megfelelõen: "Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be" (Mt 18.5).
Ezzel a kívánsággal kérem Máriának, az emberré lett Fiúisten anyjának és az egész emberiség édesanyjának közbenjárására Isten áldását mindenkire.
Vatikán 2003. december 8.
II. János Pál pápa
Nagyböjti papi rekollekció fõegyházmegyénkben
A nagyböjti rekollekció idõpontja az alábbi beosztás szerint alakul:
- Március 29 -hétfõ - Marosvásárhely;
- Március 30 -kedd - - Gyergyószentmiklós;
- Március 31 -szerda - Csíksomlyó;
- Április 1 -csütörtök - Székelyudvarhely;
Elõadó: T. Szénégetõ István - Marosvásárhely VI. sz. plébánia lelkipásztora.
Téma: A keresztény család.
- Március 29 -hétfõ - Kézdivásárhely;
- Március 30 -kedd - Sepsibükkszád;
- Március 31 -szerda - Kolozsvár;
- Április 1 -csütörtök - Gyulafehérvár;
Elõadó: Fr. Bakó Béla P. Pál OFM atya
Téma: A cigánypasztoráció idõszerû kérdései
Arra kérjük a rekollekciós központok lelkipásztorait, hogy a szokott idõben kezdjék meg a koncelebrációs szentmisét. Ezt követõen külön elmélkedés lesz a jelenlévõ paptestvéreknek. Az elmélkedést követõen gyónási lehetõség, hogy megújult lélekkel készülve - készíthessék híveiket is a húsvéti misztériumok ünneplésére.
Ismételten kérjük ? az elõadást és megbeszélést követõen is maradjanak együtt, hogy - ha szerény körülmények között is - közösen fogyasszák el ebédjüket. Jó lenne, ha ebéd után is folytathatnák az elõadott témák megbeszélését, vagy más aktuális tennivalókat beszélnének meg.
Nagycsütörtöki olajszentelõ szentmise
A nagycsütörtöki olajszentelési mise a fõegyházmegye papságának közös ünnepe. A szent olajak megszentelése és a papi ígéretek megújítása jó alkalom arra, hogy a fõegyházmegye papsága és az itt mûködõ szerzetes atyák fõpásztorukkal közösen mutassák be a szentmisét. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint ez az Eucharisztia ünneplésének a legteljesebb formája.
Ebben az évben is Nagycsütörtökön, április 8-án de. 10 órától, Székesegyházunkban olajszentelõ szentmisét tartunk. Ez a nap a hálaadás napja a kapott hivatásért és kegyelmekért.
Szeretettel arra kérjük Tisztelendõ Testvéreinket, hogy a koncelebrációs szentmisén való részvétellel fejezzék ki testvéri együvétartozásukat fõpásztorukkal és az egész egyházzal.
Az olajszentelõ szentmisére jövõ paptestvérek hozzanak magukkal koncelebráló felszerelést (albát, fehér stólát) és 3 10-ig foglalják el helyüket a presbitériumban. Az idõ sürgetésére való tekintettel, közvetlenül az olajszentelõ szentmise után csak egy szerény agapéra hívunk mindenkit az érseki palota nagytermébe. A kerületek képviselõi ezzel egy idõben átvehetik a szentelt olajakat az érseki kápolna elõtt.
A korábbi évek gyakorlatához híven ebben az évben is a nagypénteki szent sír persely bevételét a Szentföldi Egyházak támogatására fordítjuk. Ezt a gyakorlatot az Apostoli Szentszék felkérésére tesszük.
Tisztelendõ Testvéreinket arra kérjük, hogy a gyûjtésbõl származó összeget jegyzõkönyv ellenében nyújtsák be a fõesperesi hivatalba, ahonnan összesítve terjesztik fel az érsekség Gazdasági Hivatalába.
Gazdasági Hivatalunk a Nunciatúrán keresztül juttatja el rendeltetési helyére az adományokat. Katolikus sajtónkban közöltük a múlt évi adományokért küldött szentszéki köszönõlevelet.
Papi lelkigyakorlatok idõpontjai
Ezúton közöljük Tisztelendõ Testvéreinkkel a 2004-ben esedékes Papi Lelkigyakorlatok idõpontját és helyszínét:
1. Nyári lelkigyakorlat Csíksomlyón a ferences Kolostorban:
2004. jún. 21 déltõl - jún. 24. délig;
Jelentkezni lehet: a Segédpüspöki Hivatalnál, a felcsíki fõesperes úrnál vagy a kolostornál.
A részvétel költsége - 600.000 lej - (irányár).
2. Õszi lelkigyakorlat Alvincen, a Pongrác Szt. István Házban:
2004. aug. 30. déltõl - szept. 2. délig;
Jelentkezni lehet: a Hittudományi Fõiskola Rektori Hivatalánál.
A részvétel költsége - 900.000 lej - (irányár).
E lelkigyakorlatokat Ft. Sebestyén Ottó SJ atya vezeti.
3. Kolozsváron a jezsuita Manréza Lelkigyakorlatos Központban:
2004. nov. 15-18 között lesz papi lelkigyakorlat, amelyet Ft. Szõcs László SJ atya vezet. A lelkigyakorlat nov. 15-én - 19.00 órakor kezdõdik és nov. 18-án ebéddel fejezõdik be.
A lelkigyakorlatos központ címe:
Centrul Manresa, Str. Tudor Arghezi, nr. 2., Cod: 400363.Cluj-Napoca,
Tel.:0264-406471; 0740-172163; 0745-167664;
E-mail: centru.manresa@mail.dntcj.ro
Statisztikai adatok 2003-ból
Tisztelendõ testvéreink kifejezett kérésére mellékelten megküldjük az Apostoli Szentszéknek már felterjesztett 2003-as esztendõ statisztikai adatait.
A mellékelt táblázatban - fõesperesi kerületekre lebontva, majd összesítve - találják meg fõegyházmegyénk múlt évi adatait.
Ezúton is köszönjük mind a Fõtisztelendõ Fõesperes uraknak, mind Tisztelendõ Testvéreinknek a megértést és az adatok határidõre való beküldését.
Gyulafehérvár, 2004. február 20.
Dr. Jakubinyi György s.k.
érsek
