Nagy László előadása a Katolikus Akadémián

A tudomány és a vallás részben hasonló témákkal foglalkozik: a világ, az élet, az ember eredete és jövője. Témái hasonlóak, sőt azonosnak mondhatóak, de teljesen más a módszerük a feltett kérdés vizsgálatára. Nagy László fizikus, egyetemi tanár december 12-i előadása azt a célt tűzte ki, hogy a nem fizikusokból álló közönségnek bemutassa: a tudományos világszemlélet és a vallásos hit nem állnak egymással ellenmondásban. Ez a tájékozottabbaknak nem meglepetés, ám a tudományos kérdések, újdonságokat nem követő, ugyanakkor elkötelezetten vallásos emberek egy része ma is azt hiszi, éles ellentét áll fenn a tudományos világ és az istenhit között. Az előadó célzott arra, hogy vita ma már talán csak a biológusok körében van, és néhány, különösen hevesen ateista tudóst leszámítva ma a természettudományok területén nincs olyan kutató, aki megrögzötten vallásellenes lenne, különösen azért nem, mert mára nyilvánvaló: tudományos módszerekkel sem állítani, sem cáfolni nem lehet Isten létét. – A szkeptikus olvasó erre legyinthet: akkor mire való erről előadást tartani?! Elsősorban azért fontos, mert egy mai hívő ember nem élhet úgy a világban, hogy nincs fogalma a tudomány mai álláspontjáról. Hiszen minden Isten melletti érve nevetséges lesz, ha avítt, lejárt, túlhaladott, a tudományos kutatások aktuális állásáról tudomást nem vevő nézeteket vall.

A fizikus szakterületéről vett sajátos, ugyanakkor a laikus közönség számára is követhető példákat mutatott be Nagy László, aki előadása egyik premisszájaként Niels Bohr állítását hozta: a világ tudományos és vallásos megközelítését komplementernek lehet tekinteni. A kvantummechanikai kutatások  „konyhájába” betekintést engedve arról szólt, tudományos módszerekkel sem számítható ki a jövő, s hogy helye van a véletlennek – vagy az isteni akaratnak: hogy melyiket választja az eredményeket értékelő ember, ez saját hitétől, meggyőződésétől függ. Ez pedig egybecseng azzal, amit a zsidóknak címzett levél is állít: a hit a nem látható dolgok bizonyítéka és a remélt dolgok biztosítéka (Zsid 11,1).

Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap

 

 

Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Idén, 2026-ban ünnepeljük a XI. Piusz pápa által bevezetett és az Egyház számára oly kedves missziós világnap századik évfordulóját. Erre az alkalomra az „Egyek Krisztusban, egységben a küldetésben” témát választottam. A jubileumi év után arra szeretném buzdítani az egész Egyházat, hogy a Szentlélekben örömmel és buzgósággal folytassa a missziós utat.
Cikk
Az elvándorlók és menekültek világnapja évről évre arra hív bennünket, hogy a migráció összetett jelenségének különféle szempontjaira irányítsuk figyelmünket. A 112. világnap témája – „Akár csak egy is e gyermekek közül” – azokra a kiskorúakra irányítja figyelmünket, akik közvetlenül megtapasztalják az elvándorlást és a menekülést.