Csíksomlyó, kegytemplom és ferences kolostor

Az első adat a ferencesek letelepedéséről 1352-ből származik, amikor a moldvai magyar katolikusokat innen gondozták. IX. Bonifác 1400-ban engedélyezte a kolostor létrehozását. Az építkezésre utal IV. Jenő pápa 1444. évi búcsúengedélye. Helyébe építették 1804-től a mai nagy templomot. Nagy értéke az 1510–20-ból való kegyszobor, a csíki faragóiskola alkotása. Az 1440-es években épített gótikus templommal egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mígnem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a 16–17. században a sorozatos tatárbetörések idején. 1661-ben a török-tatár túlerőnek viszont már nem tudtak ellenállni: a pogányok a templommal együtt a kolostort is felgyújtották. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették. Az utolsó, keletről betörő tatár hordák 1694-ben ugyancsak pusztítással fenyegették a kolostort és a falak közé menekült népet. P. Nizet Ferenc belga származású szerzetes-tanár vezetésével a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Érdekes e szembeállásnál, hogy a tanár papírcsákót készíttetett a diákokkal, csatarendbe állította őket és Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt és lármát csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. Ezt a pánikot kihasználva, a székely atyafiak nyomukba eredtek és szétverték őket, még a tatár vezér fia is elesett a csatában. Ennek az ütközetnek az emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép. Ezt követően már nem került sor több tatárbetörésre. Katolikus iskolája 1911-ig főgimnázium volt, 1630-ban már mint kollégium létezett. 1911-ben beköltözött Csíkszeredába, 1926-ban ünnepelték 300 éves jubileumát. Csíksomlyón született P. Csiszér Elek szent életű ferences (1856–1942). Bentlakás is létesült Lukács Mihály, kozmási esperes adományából (1678–1730). P. Simon Jukundián kántortanítóképzőt alapított. 1675-ben a ferencesek nyomdát alapítottak P. Kájoni János vezetésével. Első terméke Kájoni Cantionale Catholicum című énekeskönyve (1676). Szent Antal-kápolna. Elődjét az 1661. évi tatárdúláskor megmenekült Márk Jakab testvér építtette.