Kostelek

Kosteleknek nagy kincse, hogy magáénak mondhatja a közelmúltban boldoggá avatott Pater Rupert Mayer lábereklyéjét. A Csíki-havasokban rejtőző kis falu a Gyulafehérvári Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége. Nevét a hímbárányról kapta. Első lakói valószínűleg a csíki falvakból és Moldvából jöttek. Gyakran a büntető törvény szigora elől rejtőzködtek (ruházat, nyelv). A csíkdelnei közbirtokosság erdő- és legelőterületére telepedtek, és a későbbiekben is kapcsolatban maradtak velük. Nem jutottak a moldvai csángó magyarok sorsára, mert a történelmi Magyarország ezeréves határának egyik őrhelyén éltek. A vesztes első világháború határkövet jelentett a falu történetében. Kiéleződtek a nemzeti ellentétek. Az 1940-ben hozott bécsi döntés után a betelepülőkkel, a katonasággal, a vám- és határőrséggel a római katolikusok száma megnövekedett. Közigazgatásilag továbbra is Szépvízhez tartozott, de a római katolikus hívek lelkigondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ki lóháton, vagy télen sível. A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé. P. Köllő Bonifác 1943 augusztusában került ide és fáradozott a közösség építésén. 1944 után a katolikusok sorsa rosszra fordult. Templomépítéshez kezdtek, amit befejezése előtt, 1946-ban felgyújtottak. A csíki községek is főként faanyaggal segítették. Nehézségek árán sikerült felépíteni, amit 1946 augusztusában ünnepélyes keretek között dr. Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár szentelt fel. Az első években somlyói ferences barátok jártak ki. Miután a ferences barátokat kényszerlakhelyre gyűjtötték, Miklós László szépvízi plébános járt ki. 1960-tól gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát. Első helyben lakó papja 1968-tól van, Benedek Domokos ferences atya személyében. Tőle a plébánia vezetését 1973-tól P. Daczó Lukács vette át. 1978 óta a római katolikus hívek egyházmegyés papot kaptak a lujzikalagori származású Salamon Antal személyében. A falu lakosságának egy része az iparosítással Csíkszeredába költözött, néhányan a csíki községekben vásároltak házakat. A megmaradt hívek hűségesek hitükhöz. Nagy távolságokról összegyűlnek a szentmisére. A nagy nehézséget az iskolai oktatás jelenti. Bár az 1–8. osztályos iskola tanulói és a tantestület döntő része is magyarul beszél, a tanítás nyelve román. A távolság kb. 14 km, nagyon nehezen, Magyarcsügés felől, az egykori első világháborús hadiúton közelíthető meg.
Magyarcsügésen miséző helyet építettek Kosza István idejében. Minden hónap második vasárnapján a kosteleki plébános végez szentmisét.
Gyepecén valamikor iskola is működött, aminek az épülete még ma is látható. A katolikusok Kostelekre járnak szentmisére.