Szentatyánk üzenete a Csíksomlyói búcsúra
Valamennyi Tisztelendő
Plébánia Hivatalnak
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek kérésére Szentatyánk ebben az évben külön üzenetet intézett a csíksomlyói pünkösdszombati búcsún résztvevő zarándokokhoz. Ennek magyar fordítását most mellékelten megküldjük.
Miközben szívélyes üdvözletemet küldöm Önnek, Tisztelendő Testvérem, örömmel emlékezem meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úrról, Magyarország prímásáról, aki ezt a zarándoklatot vezeti. Szeretetteljes üdvözletemet küldöm a püspöknek, a papoknak, a megszentelt életet élő személyeknek és az összes híveknek, akik közelről vagy távolról érkeztek.
2. Ez a Pünkösd ünnepének vigíliáján tartott egyházi találkozó emlékezetünkbe idézi azt, amit őseitek annyiféle módon megvalósítottak: az egyetértő kitartást az imádságban Szűz Máriával, Jézus édesanyjával (vö. ApCsel 1,14).
Lelkileg egyesülök a hitben való találkozásotokkal, buzdítalak benneteket, hogy őrizzétek meg elevenen közösségeitekben a Boldogságos Szűz odaadó tiszteletét, és gyakoroljátok ennek érdekében a Rózsafüzér végzésének hagyományát: „A második évezredben fokozatosan fejlődött ki Isten Lelkének ösztönzésére ez a sok szent által annyira szeretett és a Tanítóhivatal által buzdított imádság. Egyszerűségében és mélységében az éppen most kezdődött harmadik évezredben is igen fontos imádság marad, melynek az életszentség gyümölcseit kell teremnie. Jól illik ez az imádság annak a kereszténységnek a lelki útjához, amely kétezer év után sem veszített semmit kezdeti frissességéből, és érzi Isten Lelkének ösztönzését, hogy „evezzen a mélyre” és mondja, sőt kiáltsa újra a világnak, hogy Krisztus Úr és Megváltó, hogy ő „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6) (Litt. Ap. Rosarium Virginis Mariae, nr.1).
3. Krisztus segítségével erősítsétek meg és szilárdítsátok meg büszkén Európa keresztény értékeit, azokat az értékeket, amelyekre Közép-Európa katolikusainak nem régen, az ausztriai Mariazellben tartott találkozóján is hivatkoztak. Tudatában kell lennünk, hogy „az európai földrész történetét az evangélium elevenítő hatása jellemzi. „Ha az elmúlt évszázadokra tekintünk, csak hálát adhatunk az Úrnak azért, hogy a kereszténység földrészünkön a népek és kultúrák közötti egységnek, a teljes ember haladásának és az emberi jogok előmozdításának elsődleges tényezője volt.” (Adhort Ap. Ecclesia in Europa, nr.108). Erre a találkozóra, amelynek során szorosan összefonódtok a Szűzanya körül, lehívom a Szentlelket, hogy halmozzon el minden résztvevőt ajándékainak bőségével. A csíksomlyói Mária-kegyhely azon a földön áll, amelyet úgy ismernek, mint „a Szűzanya virágoskertjét”. Kísérje a Szent Szűz szándékotokat mennyei közbenjárásával, eszközölje ki mindnyájatok számára bőségesen a „szeretetet, az örömet, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartóztatást” (Gal 5,22).
Ezekkel a kívánságokkal adom meg szívből Önnek, Tisztelendő Testvérem, Erdő Péter bíborosnak, a püspököknek, a papoknak és a híveknek, akik a szertartáson jelen vannak, különleges apostoli áldásomat, és szívesen terjesztem ki azt a nekik kedves személyekre is.
Kelt a Vatikánban, 2004. május 29-én, Pünkösd ünnepének vigíliáján.
1. Újmisések kinevezése:
|
1. |
Becze Lórántot |
Székelyudvarhelyre, |
|
2. |
Csata Miklóst |
Marosvásárhely-Belvárosba, |
|
3. |
Csibi Sándort |
Csíkszentgyörgyre, |
|
4. |
Gáll István Attilát |
Gyergyóremetére, |
|
5. |
György Mihály Leventét |
Gyergyóalfaluba, |
|
6. |
Jakab Attilá |
Brassó-Bolonyába, |
|
7. |
Karácson Tibort |
Gyimesközéplokra, |
|
8. |
Kiss Attilát |
Szászrégenbe, |
|
9. |
Korom Imre Györgyöt |
Kolozsvár-Belvárosba, |
|
10. |
László Rezső |
Csíkszereda I-be, |
|
11. |
Madarász Attilát |
Szovátára, |
|
12. |
Robb Dan Dorint |
Brassó III-ba, |
|
13. |
Sajgó Balázst |
Sepsiszentgyörgy-Belvárosba, |
|
14. |
Sebestyén Ágostont |
Gyergyócsomafalvára, |
|
15. |
Tamás Barnát |
Gyergyószentmiklósra, |
|
16. |
Timár Zoltánt |
Ditróba, |
|
17 |
Voiculescu Cristiant |
Nagyszeben-Belvárosba helyeztem. |
Káplánok áthelyezése:
|
18. |
Bakó Csongort |
Brassó-Belvárosból |
Medgyesre, |
|
19. |
Biró Nándort |
Medgyesről |
Csíkszereda II-be, |
|
20. |
Kovács Pétert |
Szovátáról |
Kézdivásárhely II-be, |
|
21. |
Márton Istvánt |
Gyergyóalfaluból |
Négyfalu-Türkösbe, |
|
22. |
Márton Józsefet |
Csíkszentgyörgyről |
Sepsiszentgyörgy I-be, |
|
23. |
Szász János ifj. |
Gyergyóremetéről |
Brassó-Belvárosba helyeztem. |
Plébánosok-Lelkészek áthelyezése:
|
24 |
Albert Imrét |
Gyimesbükkről |
Uzonba, |
|
25 |
Andorkó Sándort |
Szentivánlaborfalváról |
Gyergyóhodosra, |
|
26. |
Balázs Imrét |
Farkaslakáról |
Radnótra, |
|
27 |
Bálint Emilt |
Nagyenyedről |
Balánybányára, |
|
28 |
Bartalus Zoltánt |
Zaboláról |
Madéfalvára, |
|
29 |
Bartos Csabát |
Ditróból |
Nagyernyére, |
|
30 |
Bereczi Istvánt |
Csíkcsicsóból |
Gelencére, |
|
31 |
Bodó Imrét |
Kézdivásárhely I-ből |
Szárazpatakra, |
|
32 |
Dávid Györgyöt |
Sepsibükkszádról |
Medgyesre, |
|
33. |
Egyed Gábort |
Illyefalváról |
Máréfalvára, |
|
34 |
Fábián Lászlót |
Brassó-III-ból |
Györgyfalvára (egyben kolozsvári kórházlelkész is) , |
|
35 |
Fekete Tamást |
Óradnáról |
Zabolára, |
|
36 |
Ferenczi Árpádot és Istvánt |
Kézdivásárhely II-ből |
Buzásbesenyőre, |
|
37 |
Gábos Zoltánt |
Gyimesközéplokról |
Marosjárába, |
|
38 |
György Balázst |
Orotváról |
Gyergyószárhegyre, |
|
39 |
Györgydeák Lajost |
Lővétéről |
Csíkszentmártonba, |
|
40. |
Hatos Mihályt |
Gyergyószentmiklósról |
Sinfalvára, |
|
41 |
Kacsó Sándort |
Sinfalváról |
Illyefalvára, |
|
42. |
Kerekes Lászlót |
Kanadából |
Kézdivásárhely II-be, |
|
43 |
Kopácsi Ferencet |
Sepsiszentgyörgyről |
Málnásfürdőre, |
|
44 |
Kovács Attilát |
Kolozsvárról |
Óradnára, |
|
45 |
Laczkó Vilmost |
Marosjárából |
Sepsibükkszádra, |
|
46 |
László Andrást |
Uzonból |
Újtusnádra, |
|
47 |
László Istvánt |
Nagyernyéből |
Lővétére, |
|
48 |
Nagy József id. |
Búzásbesenyőből |
Csíkcsicsóba, |
|
49 |
Nagy László Eörsöt |
Nagyszeben-Belvárosból |
Szentivánlaborfalvára, |
|
50. |
Orbán Lászlót |
Rómából |
Gödemesterházára, |
|
51. |
Pál Antalt |
Balánbányáról |
Lemhénybe, |
|
52 |
Salamon Józsefet |
Gyergyóhodosról |
Gyimesbükkre, |
|
53 |
Szabó Dénest |
Segesvárról |
Nagyenyedre, |
|
54 |
Trucza Sándort |
Gyergyószárhegyről |
Orotvára, |
|
55 |
Vakaria Bélát |
Radnótról |
Farkaslakára , |
|
56 |
Vargha Bélát |
Gelencéről |
Kézdivásárhely I.-re helyeztem. Egyben ő lett a Kézdi-Orbai kerület főesperese is. |
Hittudományi Főiskolánkon:
Tófalvi Gézát Segesvárra neveztem ki és helyébe fr. Orbán Szabolcs ofm dr. megy, aki most tért haza Rómából.
Betegállományba helyeztük – gyógykezelés címén:
|
Kelemen Ervint |
Szászrégenből, |
|
Tímár Mátyást |
Madéfalváról, |
|
Virág Lászlót |
Lemhényből. |
N
|
Balázs György |
Újtusnádról, |
|
Harai Pál |
Medgyesről és |
|
Kosza Vilmos |
Csíkszentmártonból. |
Ft. Kosza Vilmos és Ft. Bodó Imre nyugalomba vonuló főesperes uraknak megadjuk a „tiszteletbeli főesperes” címet, amely feljogosítja őket a cím és a főesperesi jelvények további viselésére.
Római tanulmányokat folytat:
|
Kémenes Lóránt |
Marosvásárhelyről, |
|
Keresztes Olivér |
Csíkszereda I-ből, |
|
Vass Nimród |
Sepsiszentgyörgyről. |
Saját kérésükre – magyarországi szolgálatra engedtem egy évre: Szabó Gyula máréfalvi és Sánta Pál gödemesterházi plébánosokat.
Szerzetesek:
|
1. |
fr. Bartalis Árpád P. János ofm. atya |
Déva I.-ről |
Szászsebesre, |
|
2. |
P. Böjte Csaba ofm. atya |
Déva I-es számú plébánián marad |
plébánosi minőségben, |
|
3. |
fr. Marek Ferenc. P. Bernardin ofm. atyát |
Déva I-es számú plébániára |
segédlelkészi minőségben, míg |
|
4. |
fr. Köncse József P.Ágoston ofm. atyát |
Marosvásárhelyről |
Brassóba neveztem ki. |
A főegyházmegyénkben esedékes papi továbbképzőt október 18 – 22 között tartjuk a Pongrácz Szent Istvánról nevezett alvinci Tanulmányi Házban. Ebben az évben filozófiából, katekétikából és homiletikából tartunk továbbképzőt az illetékes szaktanárok közreműködésével.
Ezúton hívjuk fel Tisztelendő Testvéreink figyelmét, hogy a továbbképzőre kötelezett segédlelkészek/lelkipásztorok vegyenek részt az
előadásokon és tegyék le az előírt vizsgákat. Természetesen más érdeklődők is részt vehetnek, amennyiben szándékukat jelzik az alábbi címen:
Hittudományi Főiskola-Gyulafehérvár,
510009 Alba-Iulia, Bibliotecii, 3
Tel.: 0258-811-688, Fax: 0258-816-192
E-mail: sis@sis.uab.ro
FILOZÓFIA
Az előadások témája: Isten és az istenérvek a filozófiában (TEODICEA)
Tételek:
1.
Isten létének filozófiai igazolásáról általában;
Az ontológiai istenérv Szent Anzelmnél, Descartes-nál és Leibniz-nál; Hegel;
2.
Aquinói Szent Tamás öt metafizikai istenérve (5 út);
3.
Szubjektív metafizikai istenérvek a 20. században: M. Blondel, J. Maréchal, Karl Jaspers, G. Marcel, Karl Rahner, Edith Stein;
4.
A teleológiai istenérv;
5.
Az ember boldogság utáni vágyából kiinduló istenérv;
Az erkölcsi törvény (törvénytudat) létezéséből vett érv;
Az emberiség közmeggyőződéséből vett istenérv;
6.
Az ateizmusról. Istenhit és tudomány;
7.
Isten tulajdonságairól általában. Isten végtelensége, egyszerűsége, változhatatlansága;
8.
Isten örökkévalósága, mérhetetlensége, mindenütt jelenvalósága;
9.
Isten egysége (egyetlensége), Isten személyes volta;
10.
Isten kifelé ható tevékenysége. A teremtésről és a világ létbentartásáról; A concursus divinus;
11.
Az isteni gondviselés kérdése. A rossz és a Jóisten.
Bibliográfia:
-
P. Jäger, Isten a legnagyobb titok. Teodicea. Jegyzet (2002, 1999, 1995).
-
Turay Alfréd, Istent kereső filozófusok. Bp. 1990 (1993).
-
Brian Davies, Bevezetés a vallásfilozófiába. Kossuth K. 1999.
-
Weissmahr Béla, Filozófiai istentan. Bp.-München-Bécs 1996.
KATEKÉTIKA
1.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, /ismertetése/;
2.
A Katekézis Általános Direktóriuma /ismertetése/;
3.
A katekézisről általában;
4.
Iskolai és templomi hitoktatás;
5.
A gyermekek keresztény nevelésének megalapozása;
6.
A katekéta személye;
7.
A hitoktatás tanterve;
8.
Elsőáldozási és bérmálási felkészítés;
9.
A hitigazságok tanítása.
Bibliográfia:
-
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.
-
A Katekézis Általános Direktóriuma, Budapest 1998.
-
Marton József, Katekétika, Kolozsvár 1998.
-
Rédli Elemér, Katekétika, Budapest 1995.
-
A fenti témákhoz kapcsolódó, szabadon választott más források.
HOMILETIKA
1.
Az igehirdetés a Szentírásban;
2.
Az igehirdetés mint az egyház alapfunkciója (szolgálat, kinyilatkoztatás, hagyomány);
3.
A prédikálás célja;
4.
A szöveg története;
5.
A közösség története;
6.
Az igehirdető története;
7.
A homília előkészítése.
Bibliográfia:
-
Kerekes László, Homiletika. Keresztény igehirdetéstan, Gyulafehérvár 1998
-
Söveges Dávid, Az igehirdetés elmélete, In: U.ő, Az igehirdetés retorikája, Budapest, é. n.
-
Mihályfi Ákos, Az igehirdetés, Budapest 1927
-
Zerfaß, Rolf, Grundkurs Predigt I–II, Düsseldorf 1987. Magyarul: Nevedet hirdetem, a homiletika alapelemei, szerkesztette és fordította Várnai Jakab ofm, Budapest 1996
Gyulafehérvár, 2004. július 20.
† György s.k.
érsek