1228-ban említették először oklevélben Regun, 1474-ben pedig Zaazregen néven. Templomáról az első adat 1330-ból ismeretes a feliratból: „Anno Domini CCCXXX construitur Domus Marie tempore Nicolai plebani…”. Bizonyos, hogy már egy évszázaddal előbb volt temploma. Az első templom a gótikus korban új formákat kapott, a reformáció idején pedig a lutheránusoké lett. 1358-ban Magyarrégen is felbukkant, mint amelynek gótikus kori temploma volt, és átalakításokkal ma is a reformátusok birtokában áll. 1551 után Régenben és környékén gyakorlatilag megszűnt a katolikus hitélet. Ekkor, az 1566. március 10-i országgyűlés rendelete alapján űzték el a ferencrendieket, a régeni ágostonrendieket és az egész környékről a katolikus papokat. 1736-ban létesült a plébánia, temploma viszont csak részletekben készült el 1736-tól 1781-ig, és 1784-ben Batthyány Ignác szentelte fel Kisboldogasszony tiszteletére. Kezdetben az abafáji pap járt be misézni. 1775-től működött a katolikus iskola és líceum, melyet 1948-ban államosítottak.
Postacím:
545300 – Reghin, str. Mihai Viteazul, nr. 63., jud. Mureș
Tel.:
0265-511.098
Fax.:
0265-511.098
Szolgálatot teljesít
Kántor: Madaras PéterÖrökös szentségimádási nap: augusztus 22.
Szentmisék: hétköznap 8:00 órakor, 18:00 órakor 
Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.