2014. szeptember közepétől jövő év szeptemberéig jubileumi Mária-évet tartanak Csíksomlyón. A jubileumi év különösen is ráirányítja a figyelmünket a kegyszoborra, illetve Csíksomlyó kötődésére a Szűzanyához. Hegedűs Enikő művészettörténésszel beszélgettünk, aki nemrégiben e témában tartott előadást a csíkszeredai városházán.

A stílusjegyek alapján következtették ki a somlyói Mária-szobor korát

– Szent István országfelajánlása milyen mértékben éreztette hatását Magyarországon? Több Mária-szobor jelent-e meg a templomokban más katolikus országokhoz viszonyítva?

– Ezt nem tudhatjuk pontosan, mert Magyarországon a Felvidék kivételével a középkori berendezések nagy része megsemmisült. Ezért nem lehet viszonyítani a szobrok elterjedésének a mértékét más európai régiókhoz, például az olaszországi vagy az ausztriai helyzethez. A Mária-ábrázolás azonban a kereszténység kezdeteitől általános volt, már a római katakombákban is láthatunk Szűz Máriát megjelenítő falképeket. A különböző korok jellegzetes ábrázolási stílusjegyek szerint mutatták be a szenteket. Európában a korszakok stílusjegyei széles körben elterjedtek voltak. Azt gondolom, hogy a Szent István.i országfelajánlás elsősorban a hitviszonyba hozhatott jelentős többletet. Sok évszázadot átugorva a barokk korban számos búcsújáró hely jött létre, amelyek hozzájárultak a magyarok Szűzanya tiszteletének újbóli felélesztéséhez.

– Csíksomlyó is egy ilyen hely, ahol Szűz Mária csodatételéről meggyőződtek, és ezáltal a szobor kegyszoborrá vált.

– Csíksomlyón előbb létezett a szobor, és utána kezdték megtapasztalni a kegyelmi hatásait. Összehasonlítva, egészen más például Lourdes, ahol a Mária-jelenés alapján alkották meg a szobrot. Csíksomlyón a Mária-szobor jelenlétében elmondott imák sokak számára meghallgatást nyertek. Még azt is homály fedi, hogy elkészülte után a csíksomlyói ferences kolostor temploma az első állomáshelye vagy pedig később hozták ide. Írásos feljegyzés ugyanis nem maradt fenn róla.

– A kegyszobor létrejöttének félezer éves évfordulója tiszteletére hirdették meg a Mária-évet. Ha írásos forrás nem maradt fenn, akkor a stílusjegyek segíthetnek az alkotás datálásához?

– A csíksomlyói Mária-szoborra vonatkozó 17-18. századi adatok nem adnak biztos információt sem a kegyszobor korára, sem pedig keletkezési helyét illetően. A korabeli alkotásokkal, erdélyi, felvidéki és más közép-európai Mária-szobrokkal, késő középkori–kora reneszánsz szárnyasoltárokkal való összehasonlítás lehetőséget ad a kor meghatározására. Egész oltárok figyelembevétele is szükséges, mivel a kegyszobor sem egy különálló alkotás volt, hanem egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A művészettörténeti megközelítéssel, a hozzá hasonló szobrok alapján a keltezését biztosan tehetjük a 16. század első negyedére. Így egészen bizonyos az ötszáz éves régisége. A művészettörténeti elemzésen túl a jubileumi év nyilvánvalóan sokak számára hoz lelki megerősödést.

Szőcs Lóránt, Székelyhon.ro, 2014.12.05.