A kőhalmi település a 12. század közepén lendült fel, amikor II. Géza magyar király betelepítette Erdélybe a szászokat. Kőhalomban az első templomot a katolikus szászok építették fel a várban a 12. században. A katolikus vártemplom romjai ma is láthatók a vár középső részén. A középkori iratok szép katolikus hitéletről tanúskodnak a 16. század közepéig, amikor a város átállt a lutheránus vallásra. Kétszáz évig szünetelt a katolikus vallásgyakorlat Kőhalomban. 1752-ben Csabor Mihály kőhalmi lakos telket ajánlott fel a ferences templom építésére. A fogarasi ferencesek felépítették az első kápolnát 1762-ben, majd 1779-ben megépítették az első kolostort. 1802-ben a kis templom és kolostor teljesen leégett. 1808-ban építették fel Szent Anna tiszteletére a mai templomot és kolostort. 1802–1912 között Gróf Széki Teleki Anna volt a pártfogó, és bőséges anyagi hozzájárulással segített a templom felépítésében. A templom védőszentje ezért lett Szent Anna.
Postacím:
505500 – Rupea, str. Cetăţii, nr. 99, jud. Braşov
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: április 4.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 10,30 órakor, hétköznap kedden, pénteken és szombaton 17, illetve 19 órakor 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.