A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők hús­vét napján”.

2000 évvel ezelőtt és ma Krisztus tanújának lenni nem más, mint tanúskodni „az ő feltámadásáról”, meg arról, hogy az apostolok vele együtt ettek-ittak „halálból való feltámadása után” (ApCsel 10, 41). A feltámadásba vetett keresztény reménységet a föltámadt Krisztussal történt találkozások fémjelzik. Mi is feltámadunk mint Jézus, csak őáltala, ővele és őbenne. 

Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. A húsvétvasárnapi misében az ünnepi szekvencia kötelező -Victimae paschali laudes-, a hét napjain fakultatív.

Nagyszombat a gyász napja, s ha mélyebben belegondolunk, érthető ennek a napnak a tragédiája, hiszen az a Jézus, akitől azt várták, hogy helyreállítja Izrael birodalmát, most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. A Nagyszombat esti liturgia a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával.

Sebestyén Péter húsvéti gondolatai Már a kora középkor óta a feltámadás egyik szimbóluma a bábjából kikelő lepke. Az ember számára első látásra visszataszító, máig kutatott rovar akarva-akaratlanul is kínálkozó hasonlat lett, mely a feltámadás titokzatos valóságát volt hivatott érzékeltetni. Isten az embert földből teremtette és lelket lehelt bele. Az ember létének lényege a test-lélek-szellem egysége. Amikor tehát a testet elhagyja a lélek, ez csak átmeneti állapot. Mert báb mivoltunkból Jézus feltámadása által a lélek pillangó életére jutunk. Ráadásul nemcsak rövid időre, hanem egyszer s mindenkorra. Örökre.

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. Az érsek atya a szertartást piros kazulában végzi. A papság és az asszisztencia teljes csendben vonulnak be a székesegyházba, az érsek atya az oltár előtt arcra borul, a papság és az asszisztencia térdre ereszkednek. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából elénekli a kiskórus Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. Eredete a zsolozsmában keresendő, és a szent háromnap reggeli dicséretének (Laudes) és olvasmányos imaórájának (Matutinum) ötvözete.

A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa.

în limba română >> Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága, és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása. Megváltónk családban akart világra jönni, családban nőtt fel és ott tanult mesterséget. Harminc rejtett esztendőt töltött munkás életben a názáreti Szent Család keretében. Amikor Szent Péter felveszi az Egyházba az első nem zsidó, pogány keresztényt, akkor annak egész családját, Kornéliuszt és háznépét, megkereszteli és megbérmálja  

Nagycsütörtökön, délelőtt 11 órától Jakubinyi György érsek ünnepi szentmisén olajat és krizmát szentelt.

Székelyudvarhelyen, a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban 2014. április 11- 12. között immár ötödik alkalommal szervezték meg az elváltak és újraházasodottak lelki hétvégéjét 18 személy részvételével. A hétvége témája a plébánia évéhez kötődött: Isten, az Egyház számít rád. Ennek jegyében zajlottak a hétvége különböző eseményei: a témafelvezetők, a családias hangulatú beszélgetések, az egyéni elmélkedések, a közös imák, a szentmise és a szentségimádás.

Románia, szeretlek című, virágvasárnapi adásában a Pro TV Böjte Csaba atya évek óta folyó gyermekmentő akciójáról számolt be, meglepő objektivitással és beleérzéssel. Ez érdekes fordulatnak tűnik azok után, hogy pár éve még a román többségű városok vezetői ott tettek keresztbe neki, ahol tudtak.

Amikor Nagy Konstantin nevét hallja ma az ember, két dolog jut akarva-akaratlanul eszébe: a 313-ban kiadott milánói rendelet és hogy ő az első császár, aki megkeresztelkedett. Mindkettőről sok a mendemonda, pontatlan megfogalmazások terjengenek.

Urunk szenvedésének vasárnapjával kezdetét vette a nagyhét, melynek liturgikus programjain a gyulafehérvári székesegyházban a szeminárium kispapjai szolgálnak. A virágvasárnapi szentmisén az ünnepélyes asszisztencia mellett a szeminárium kiskórusa énekelte el a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét. 1. rész: 2. rész:

A nagyböjti időszakban a tavalyi évhez hasonlóan idén is összefogott tizenkét szociális-karitatív munkával foglalkozó civil szervezet, hogy szeretetvendégséggel köszöntse péntek délután a csíkszeredaiakat a Szabadság téren.

A gyulafehérvári várban látható szobrok közt helyet kaphatnának végre olyan személyiségek is, akik Gyulafehérvár arculatát, történelmét alakították: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) helye mindenképp ott lenne – mondta Adrian Rusu kolozsvári egyetemi tanár, aki április 4-én részt vett a Batthyáneumban  szervezett könyvbemutatón és kiállítás-megnyitón.

A Báthory István által alapított és ma a nevét viselő kolozsvári iskola 435 éves. Áprilisban a Báthory-napok keretében emlékezik meg erről az évfordulóról a tanintézet tanár- és diákközössége. Az országszerte tartott „iskola másképp” programba illeszkedik a múltra való emlékezés és ünneplés. A szerteágazó programok mindenikéről képtelenség beszámolni, néhány mozzanatot emelünk csak ki

Ez év április 21-én emlékezünk érsek atyánk főpásztori beiktatásának 20. évfordulójára. Két évtizeddel ezelőtt, bár hétköznap került sor a nagy eseményre, mégis zsúfolásig megtelt ezer éves székesegyházunk.