Az 1567. évi regestrum Remete néven jegyzi. Az 1602-ben már népes közösség a Basta-féle összeíráskor Nyárádköszvényes fi liája volt. 1781-ben saját papot kértek, és meg is kapták. 1783-tól mint önálló plébánia szerepel. Ekkor kezdték tervezni a templom megépítését, amely 1804–12 között meg is valósult, elsősorban Nyulas Ferenc orvos támogatásával. Híres feszülete a marosvásárhelyi templomból került ide, amikor a hitújítók onnan kidobták, és a ferencesek őrizték Mikházán, majd Vármezőn, amíg a remetei templom felépült. A feszületet Apafi Mihály rendelte meg 1486-ban Weit Stosstól. Újabb vélemények szerint Weit Stoss szerzősége bizonytalan. 1783-tól katolikus iskolája volt, melyet 1948-ban államosítottak. Vármezőn a 18. század elején br. Bornemissza József építtetett kápolnát, mely 1817-ben még állott. 1913-ban egy kis kápolnát építettek. A hagyomány pálosokról is tud, de róluk nincs okleveles adat. Valószínű, hogy a mikházi és köszvényesi ferencesek gondozták. Vármezőben a templom gróf Mailáth Gusztáv Károly püspöknek köszönhető, aki a templom építésének a felét állta, hogy 1911-ben elkészülhessen az ún. templomos iskola. Vasárnap a templomban szentmisét tartottak, hétköznap pedig ide jártak az iskolások.
Postacím:
547210 – Eremitu, nr. 298., jud. Mureș
Szolgálatot teljesít
Kántor: Balázs CsabaÖrökös szentségimádási nap: január 18.
Cikk
Az elvándorlók és menekültek világnapja évről évre arra hív bennünket, hogy a migráció összetett jelenségének különféle szempontjaira irányítsuk figyelmünket. A 112. világnap témája – „Akár csak egy is e gyermekek közül” – azokra a kiskorúakra irányítja figyelmünket, akik közvetlenül megtapasztalják az elvándorlást és a menekülést.
Cikk
2026. szeptember 29-én, kedden, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján ünnepeljük székesegyházunk búcsúját.
Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).