A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők húsvét napján”.
Legfrissebb tartalmak
2000 évvel ezelőtt és ma Krisztus tanújának lenni nem más, mint tanúskodni „az ő feltámadásáról”, meg arról, hogy az apostolok vele együtt ettek-ittak „halálból való feltámadása után” (ApCsel 10, 41). A feltámadásba vetett keresztény reménységet a föltámadt Krisztussal történt találkozások fémjelzik. Mi is feltámadunk mint Jézus, csak őáltala, ővele és őbenne.
Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. A húsvétvasárnapi misében az ünnepi szekvencia kötelező -Victimae paschali laudes-, a hét napjain fakultatív.
Nagyszombat a gyász napja, s ha mélyebben belegondolunk, érthető ennek a napnak a tragédiája, hiszen az a Jézus, akitől azt várták, hogy helyreállítja Izrael birodalmát, most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. A Nagyszombat esti liturgia a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával.
Sebestyén Péter húsvéti gondolatai
Már a kora középkor óta a feltámadás egyik szimbóluma a bábjából kikelő lepke. Az ember számára első látásra visszataszító, máig kutatott rovar akarva-akaratlanul is kínálkozó hasonlat lett, mely a feltámadás titokzatos valóságát volt hivatott érzékeltetni. Isten az embert földből teremtette és lelket lehelt bele. Az ember létének lényege a test-lélek-szellem egysége. Amikor tehát a testet elhagyja a lélek, ez csak átmeneti állapot. Mert báb mivoltunkból Jézus feltámadása által a lélek pillangó életére jutunk. Ráadásul nemcsak rövid időre, hanem egyszer s mindenkorra. Örökre.
Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. Az érsek atya a szertartást piros kazulában végzi. A papság és az asszisztencia teljes csendben vonulnak be a székesegyházba, az érsek atya az oltár előtt arcra borul, a papság és az asszisztencia térdre ereszkednek. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából elénekli a kiskórus Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. Eredete a zsolozsmában keresendő, és a szent háromnap reggeli dicséretének (Laudes) és olvasmányos imaórájának (Matutinum) ötvözete. A gyulafehérvári székesegyházban Nagypénteken és Nagyszombaton d.e 10 órától végeznek Lamentációt, a központi papság részvételével.
A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A nagycsütörtöki esti szentmisén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van.
Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága, és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása. Megváltónk családban akart világra jönni, családban nőtt fel és ott tanult mesterséget. Harminc rejtett esztendőt töltött munkás életben a názáreti Szent Család keretében. Amikor Szent Péter felveszi az Egyházba az első nem zsidó, pogány keresztényt, akkor annak egész családját, Kornéliuszt és háznépét, megkereszteli és megbérmálja
Nagycsütörtökön, délelőtt 11 órától Jakubinyi György érsek ünnepi szentmisén olajat és krizmát szentelt. A szentmise keretében a lelkipásztorok megújíthatták papi igéreteiket, utána pedig Marton József nagyprépost bemutatta a székesegyházat a ministráns-zarándokoknak, kispapjaink pedig körbevezették őket a teológián.
- ‹ előző
- 202 of 352
- következő ›