Legfrissebb tartalmak

Az 1920-ban megkötött trianoni békeszerződést követően a bukaresti kormány konkrét lépéseket tett a római Apostoli Szentszékkel, illetve Vatikán állammal való diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében. Ennek következtében 1920. július 29-én Románia nagykövete átadta megbízólevelét a Vatikánban XV. Benedek pápának. Ezt követően – immár 90 esztendeje –, 1920 végén megérkezett Romániába Francesco Marmaggi, az első nuncius-érsek.

Árpádházi Szent Kinga a Krisztus hitére tért magyar és lengyel nép közötti több évszázados kapcsolat jelképének és égi pártfogójának emléknapját ünnepeljük július 24-én, vasárnap.
IV. Béla magyar király (1235–1270) és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot 1224-ben. Szülei, valamint apja utáni nagynénje, a Türingiába szakadt Szent Erzsébet, nagybátyja, Kálmán herceg és annak felesége, Szalómé példaadó hitéletének hatására Kinga már gyermekkorától mélyen vallásos lett.

Nyári szakmai gyakorlat keretében mérik fel a kolozsvári ferences templom és kolostor épületeit a budapesti, kolozsvári és a nagyváradi műszaki egyetemről összegyűlt építészhallgatók. A felmérés már tavaly elkezdődött, a Romániai Építész Kamara Guttmann Szabolcs által elnökölt erdélyi fiókjának szervezésében. Idén a július 11–25. között zajló tábor az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya (MTSZ) és a területi építész kamara együttműködésében valósult meg. Elsődleges célja a terek feltérképezése, a történeti funkciók megértése, a szükséges beavatkozások rangsorolása. A munkálatok aktuálisak, a rendház ugyanis hatvan év után ősztől várhatóan ismét használhatja majd kolostorát. Az előadásokkal, tanulmányi kirándulással ötvözött tábor további célkitűzése, hogy a diákok átérezhessék a rend és a kolostor sajátos szellemiségét, és friss ötleteket, javaslatokat fogalmazhassanak meg a történeti terek megfelelő hasznosítására.

Új filiális templom építéséhez fogott az alig százlelkes dálnoki római katolikus gyülekezet az önkormányzattól 2008 áprilisában haszonbérbe kapott telken, a művelődési központ szomszédságában.

Ha nem tetszett, térítik a költséget
Idén már második alkalommal szervezte meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthona a nyári lovaglóiskolát. Az ötnapos táborozás során a résztvevők – tucatnyi különböző korú gyerek – megismerkedhetnek a lovaglás technikájának alapjaival, de ízelítőt kapnak a lótartás és –gondozás alapismereteiből is.

„Olyan iratanyagok leírását tesszük közzé, amelyek eddig is szabadon hozzáférhetők voltak, csak az átláthatatlan struktúra miatt a legjobban képzett történészek sem tudták, hol lelhetők fel ezek az anyagok” – nyilatkozta a Krónikának Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója azt követően, hogy tegnap Gyulafehérváron egyezményt írt alá a román testvérintézmény vezetőivel.

 

Aláírás után, a megállapodás megtekintése közben: Mikó Zsuzsanna, Dorin Dobrincu, Tyekvicska Árpád

Az idei áthelyezések kapcsán Orbán Szabolcs ferences provinciálissal beszélgettünk arról, hogy a ferences szerzetesközösségben mit jelent a szolgálati helyre való küldés (dispozíció), a rend sajátos lelkisége és küldetése szempontjából miért van szükség rendszeresen kisebb-nagyobb változtatásokra, illetve milyen szempontok szerint történik ez. 

Ferenczi Sándor: Százéves a korondi római katolikus templom. Plébániatörténet a dokumentumok tükrében
Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskola és a Gróf Majláth Gusztáv Károly Szemináriumi Líceum közös udvarán, népes társaságtól körülvéve, találkoztam dr. Ferenczi Sándor teológiai tanárral, szülőfalum egykori plébánosával, kedves barátommal. A szokásos kézfogások alatt valaki megjegyezte: te Sándor, semmit sem öregedtél. Mire a tanár úr valamit is válaszolhatott volna, gondolkodás nélkül rávágtam: aki annyit dolgozik, mint Ferenczi Sándor, nem ér rá megöregedni.

Gyulafehérváron tárgyalták meg és írták alá július 13-14 között a Magyar Országos Levéltár és a Román Állami Levéltár között azt a szerződést, melynek értelmében mindkét intézmény kötelezi magát a levéltáraiban található, Erdélyt érintő 1919 előtt keltezett levéltári fondok, állagok és sorozatok leírásának kétnyelvű publikálására. Az aláírt szerződés szerint 2013-ig kell elkészíteniük a két ország erdélyi vonatkozású, 1000 folyóméternyi iratanyagainak román és magyar nyelvű segédletét.

A román és a magyar szakemberek kétnapos gyulafehérvári programjában a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is szerepet kapott.