Márton Áron püspök életrajzi adatai

1896. augusztus 28.

Született Csíkszentdomokoson.
Édesapja Márton Ágoston, édesanyja Kurkó Julianna.

1903-1907

Csíkszentdomokoson jár elemi iskolába.

1907-1911

Gimnázium Csíksomlyón.

1911-1914

Gimnázium Csíkszeredában.

1914-1915

Gimnázium Gyulafehérváron: érettségi 1915. június 12.

1915. június 15.

Katonai szolgálatra kap behívót.

1915-1918

Harctéri szolgálatot teljesít: Doberdo, Ojtozi-szoros, Asiago. Katonai szolgálata alatt háromszor sebesül meg.

1918-1920

Leszerelése után földműveskedik, illetve egy erdészetben tisztviselő.

1920. október 11.

Jelentkezik a gyulafehérvári papnevelő intézetbe.

1924. július 6.

Gróf Majláth Gusztáv Károly pappá szenteli.

1924. július 1.

Káplán Ditróban.

1925. július 1.

Káplán Gyergyószentmiklóson.

1926. augusztus 1.

Kápláni megbízatása mellett, hittanár is az Állami Főgimnáziumban.

1928. július 1.

Hittanár a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban és igazgatóhelyettes a fiúnevelő intézetben.

1929. július 1.

Tanulmányi felügyelő a szebeni Teréz árvaházban. Innen látja el plébánosként Verestoronyt.

1930. október 1.

Udvari káplán és püspöki levéltáros Gyulafehérváron.

1932. szeptember 1.

Püspöki titkár.

1932. október 1.

Kolozsvári egyetemi lelkész és hitszónok.

1934. március 13.

Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója.

1933. október 1.

Dr. György Lajossal közösen megalapítja és szerkeszti az Erdélyi Iskola nevelésügyi folyóiratot.

1936. március 15.

A kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésére kap ideiglenes megbízatást.

1937. január 21.

Címzetes kanonoki kinevezést kap.

1938. augusztus 14.

A kolozsvári Szent Mihály plébánia közgyűlése plébánossá választja.

1938. augusztus 21.

Vorbuchner Adolf püspök kinevezi plébánosnak, Kolozs-Dobokai kerületi főesperesnek, és székesegyházi kanonoki kitüntetést kap.

1938. szeptember 14.

A Szentszék a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezi ki. A kormányzást szeptember 21-én vette át.

1938. december 24.

XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökének nevezi ki.

1939. február 12.

Andrea Cassulo apostoli nuncius a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké szenteli. Társszentelő püspökök: Pacha Ágoston (Temesvár) és Fiedler István (Szatmár-Nagyvárad).

1940. augusztus 30. -
1945. március 13.

Az egyházmegye kettészakad, Áron püspök Gyulafehérváron marad.

1944. május 18.

Kolozsváron papokat szentel. Ekkor mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a magyarországi zsidóság három nappal korábban megkezdett deportálását.

1948. július 17.

A román kormány egyoldalúan felmondja a Vatikánnal kötött konkordátumot. A püspöki kar nevében Áron püspök tiltakozó levelet ír Petru Groza miniszterelnöknek. Nem kap választ.

1948. augusztus 3-4.

Érvénybe lép a Román Népköztársaság kultusztörvénye. Államosítják az egyházi iskolákat. Áron püspök ismételten erélyesen tiltakozik.

1949. május 15.

Áron püspök megkezdi öthetes felcsíki bérmaútját. Nyílt támadások érik az állami szervek részéről, gyalázkodó riportok és vezércikkek jelennek meg ellene a sajtóban.

1949. június 4.

Lóháton, ünnepélyesen vonul be a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.

1949. június 21.

A tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon letartóztatják. Bukarestben, a belügyminisztérium épülete alatti börtönben raboskodik két éven át.

1951. augusztus 6.

Koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítéli.
Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodik.

1954. május 27.

Átviszik Bukarestbe, a Belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba.

1955. január 3.

A Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggeszti a börtönbüntetést.

1955. január 6.

A bukaresti érsekségre viszik, ahol házi őrizetben tartják.

1955. március 24.

Visszatérhet Gyulafehérvárra.

1955. március 25.

Átveszi a gyulafehérvári egyházmegye kormányzását.

1955-1956

Bérmaútjai valóságos diadalutak.

1955. november 30.

A Securitate úgynevezett operatív nyilvántartásba veszi.

1956. augusztus 21-22.

Dolgozószobájába beszerelik a lehallgató készüléket.

1957. május 30.

A belügyminiszter szerint „távol áll attól, hogy megváltozzon”, ezért bebörtönzést javasol.

1957. június 6.

36 hónapra kiterjedő házi őrizetet rendelnek el: szabadságát a püspöki palota és a székegyház területére korlátozzák. Ezt több alkalommal is meghosszabbítják (1960, 1965, 1966).

1967. november 22.

A miniszterelnök-helyettes tudatja Áron püspökkel a kényszerlakhelyre vonatkozó tilalom megszüntetését.

1967. november 26.

A házi fogság alól felmentett püspök első útja a Papneveldébe vezet.

1968

Elkezdi a diadalmas bérmautakat.

1970. február 24.

Rómába látogat.

1971. október 13., 22.

Rómában felszólal a Püspöki Szinóduson.

1971. október 25.

VI. Pál pápa magánkönyvtárában fogadja, majd  kihallgatás végén így szól a három erdélyi növendékhez: „engedelmeskedjetek püspökötöknek, mert szent”.

1971. december 23.

Dr. Jakab Antalt kinevezik utódlási joggal rendelkező segédpüspöknek.

1974. március 1-12.

Áron püspök utoljára látogat Rómába.

1974. május 23.

Prosztata-rákja első ízben igényel orvosi beavatkozást.

1976. január 31.

Betegségére hivatkozva beadja a lemondását.

1976. május 15.

Megismétli lemondását, amit a Szentszék ezúttal sem fogad el.

1976. június 20.

Utoljára szentel papot. 1977-ben a segédpüspökkel ketten végzik, 1978-ban a kézföltétel után visszavonul szobájába.

1978. október 27.
1978. december 28.

Harmadszor ill. negyedszer kért felmentése is visszautasításra talál.

1980. március 17.

Január 11-én megírt lemondását átadja a Gyulafehérvárra érkező Luigi Poggi utazó nunciusnak.

1980. április 2.

II. János Pál pápa elfogadja Márton Áron lemondását.

1980. május 15.

Márton Áron püspök utolsó körlevele.

1980. szeptember 21.

A püspöki kertben utoljára találkozik a kis- és nagyszeminárium növendékeivel és tanáraival.

1980. szeptember 29.

Püspöki rezidenciáján de. ¾9 órakor, miközben másodikat harangoznak a Szent Mihály napi búcsúra, meghal Áron püspök.

1980. október 4.

A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.

2016. szeptember 29.

1990. január 6.

Márton Áron püspök szentté avatási ügye elindítása érdekében Jakab Antal püspök kinevezi posztulátorrá P. Szőke Jánost.

1992. november 17.

A Szentszék részéről nincs akadálya (nihil obstat) a szentté avatási eljárás beindításának.

1994. április 25.

Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes megnyitása.

1996. október 1.

Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes lezárása.

1996. december 5.

Az iratcsomó átadása a Szentek Ügyei Kongregációjának.

2003. december 13.

Elkészül az iratcsomót összegező Positio.

2012. február 6.

Jakubinyi György érsek Kovács Gergelyt nevezi ki posztulátorrá.