Szolgálatot teljesít:
1848 után Ditróból több család költözött ki birtokaira, az Orotva patak Marosba folyásánál emelkedő dombhátra. A telep a Hodos nevet kapta. A közeli Salamáson (mely Ditró filiája) lakó néhány családdal Hodos néven kezdett szerepelni a két fi lia. 1899-ben Hodos templomot kapott, 1901-ben pedig iskolát. A templom Ditró község áldozatkézségéből épült gróf Mailáth Gusztáv püspök támogatásával. Salamás-Hodos 1923-ig volt Ditró fi liája. 1925-től a lelkészséget önálló plébániává nyilvánították, Kajtsa László lett az első plébános. Az ő idejében fedél alá került a plébánia csűre, majd felépítették és tető alá helyezték a nyári konyhát, ezt követően elkészült a kántori ház is. 1929-től az új plébános Pászka Ágoston volt, aki 1933-ban újraszervezte az Élő Rózsafüzér Társulatot és az Oltáregyesületet. A ’40-es évek elején az egyházközséget fellendülés, haladás jellemezte. A politikai helyzet egyre nyomasztóbbá vált, a világháború súlyosan érintette a falut. A hívek nagyrésze munkanélkülivé vált, mivel a visszavonuló német csapatok földig rombolták a munkát adó fűrészüzemeket. Sok magyart feketelistára tettek, és nem akarták őket visszafogadni régi munkahelyükre. A háború idején sok minden eltűnt, a szükséges miseruhákat és egyéb templomi felszereléseket sikerült rendbehozni, illetve pótolni a hiányokat. 1947-ben a lelki élet fellendülése volt tapasztalható. Ebben az évben a plébános bevezette a felnőttek hitoktatását is. A kommunista időszak két plébánosa (Feigl Mátyás, Páll Sándor) idején élő egyházközséggé alakult Gyergyóhodos.
A ’89-es fordulat után a lelkipásztorok nagyobb hangsúlyt tudtak fektetni a filiára. Salamon József Galócáson felépíttette a templomot, ugyanakkor fellendítette a hitoktatást és a cserkészetet, a rózsafüzér-társulatokat újraszervezte. Kopjafát készíttetett a templom fennállásának 100. és más évfordulóira való emlékezésként. 2007 a nagyobb arányú megvalósítások éve volt. Galócáson a Jenei János által renovált kápolnát, százéves fennállásának alkalmából, teljesen felújították. A Magyar Szentek és Boldogok ünnepén áldotta meg Tamás József segédpüspök a ravatalozóvá átalakított kápolnát. November 19-re, a templombúcsú ünnepére megvalósult a templom teljes külső és belső felújítása, székely kapuk állítása a plébánia és a temető bejáratához, kopjafák állítása a templom elé, a plébánia kerítésének kicserélése, a hittanterem belső felújítása, a plébánia kapujától a temető anyakeresztjéig vezető út megépítése, a temetőkápolna melletti parkoló létrehozása, valamint az anyakereszt helyettesítése egy négy és fél méter magas és két méter széles kereszttel. Mindebben felbecsülhetetlen segítséget kaptak a helyi vállalkozóktól, Románia kormányától, a helyi önkormányzattól, a németországi
barátoktól és a helyi krisztushívőktől. A templomot, a keresztet és a székely kapukat Tamás József segédpüspök áldotta meg.
Szentmisék: vasár és ünnepnapokon: délelott 11 órától, hétköznap 19 órától, télen 17 órától