1567-ben a mai nevén szerepel a regestrumban. Baxafalvának is nevezték. Orbán Balázs szerint nevét a határán lévő vártól (Álmos, Almás) kapta. Lakói a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, s csak később alakult át a ma is használatos elnevezésre. Az egyházközség lelkigondozását a lemhényi plébánia látta el, mivel Kézdialmás akkor még leányegyházközsége volt a lemhényi plébániának.
Az első kápolna és a harangláb 1712-ben épült. Ennek a kápolnának az ajtófélfáját a mai templom bejáratába beépítették. A kápolnát 1770-ben újjáépítették. Pénzes László lemhényi plébános idejében, 1934-ben lebontották, mert nagyon rossz állapotban volt. Csak a harangláb maradt meg. Ezután  nehezebb idők következtek a közösség életében. Fehér Gábornak szándékában állt újjáépíteni a kápolnát,  de a terv mindig meghiúsult. A szentmiséket a katolikus iskola nagytermében tartották 1948-ig. 1948 augusztusában Orbán László személyében a falu plébánost kapott és önálló plébánia lett. Az új plébános egyszerre szervezte újjá a közösséget és látott hozzá egy kápolna építéséhez. Mivel plébániaépület sem létezett, az irodát a torony alatti kis szobában rendezte be. 1949 tavaszán fogtak hozzá egy új kápolna építéséhez fából, amit rövid idő alatt sikerült befedni. Menyhárt Antal plébános 1970-ben felépítette a  plébániaépületet. Ezután a közösség új plébánost kapott Szilágyi István személyében, aki elérkezettnek látta az időt arra, hogy a fakápolnát kijavítsa. Az előkészületeknél felfedezték, hogy a fatemplom meggombásodott. A plébános kitartó munkája és a hívek példás hozzáállása tette lehetővé, hogy 1983-ban egy új kis templomot építettek. Az egyházközség életéhez hozzá tartozik, hogy ebben a faluban született P. Kelemen Didák minorita atya 1683-ban. A Tisza-vidék szentéletű misszionáriusa volt. 1744. április 21-én halt meg. Boldoggá avatása folyamatban van.