Az 1822. szeptember 11-én dúlt tűzvész miatt Újtusnád háromnegyed része porig égett, és a póruljárt családok átköltöztek az Olt nyugati partjára. A Mitács pataka mellé telepedtek le, és így lett a falu neve Újtusnád. Az újtusnádi híveket továbbra is a nagytusnádi plébános látta el. 1864–65-ben építettek maguknak templomot, és 1912-ben szerveződött önálló plébániává. A falu első papja György Lajos volt, aki 1912-ben érkezett a faluba.
A mai plébánia építését 1913. március 25-én kezdték el, a Státus segítségével és a hívek hozzájárulásával készült el. A templom védőszentjéül Páduai Szent Antalt választották. A búcsút 1880-ban Fogarasy Mihály püspök engedélyezte, és Koncz István plébános a templomot ünnepélyesen megáldotta. A hívek számára kicsinek bizonyuló templomot megnagyobbították. Balázs György plébános idejében önerőből 11 méterrel toldották meg a templomot 1993–1997 között. Felszentelte Jakubinyi György érsek 1997. július 7-én.