A gyulafehérvári római katolikus teológia

Az erdélyi római katolikus főpásztorok 1716-tól ismét a gyulafehérvári rezidenciájukon székelhettek. Irányításuk mellett a 18. század folyamán kibontakozott a katolikus megújulás, amelynek legfontosabb szegmentumát jelentette a papnevelde létesítése. 1753-ban báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749–1759) megalapította a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Szemináriumot (S.I.S.), amely ideiglenesen a püspöki rezidencián kapott helyet. Az 1758-ban épített teológiai épület (a mai, Jerikónak nevezett épület helyén) papi hivatások örvendetes szaporodása miatt kicsinynek bizonyult. Ezért a papnevelde 1778-ban átköltözött a jezsuiták feloszlatása következtében üresen maradt kollégiumba.

Gróf Batthyány Ignác püspöknek (1780–1792) 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és templomot. A szerzetház temploma helyébe csillagvizsgálót és világhírű könyvtárat (Batthyaneum) rendezett be, a zárdai rész pedig a papnevelde épülete lett. Itt állandó otthonra talált a teológia, ahol a papképzés napjainkig is történik. 1877-ben Fogarasy Mihály püspök (1864–1882) felépítette a teológiai épület utca felőli részét. Márton Áron (1938–1980) és Jakab Antal (1980–1990) püspöksége idején ez az ún. Fogarasy-szárny elnyerte a mai formáját.

Az erdélyi püspökök – a szemináriumot alapító Sztoyka Zsigmondtól napjainkig – elsőszámú intézményükként kezelték a papneveldét. Mindent megtettek, hogy lelkiekben és szellemiekben képzett papság kerüljön ki a szeminárium falai közül. Ebben különösen kitűnt Szepesy Ignác püspök (1819–1827), aki az 1822-es egyházmegyei zsinattal nemcsak az egyházmegye lelki arculatát változtatta meg, hanem a papképzés terén is igen komoly előrehaladást hozott. A forradalommal és szabadságharccal szimpatizáló püspököt, Kovács Miklóst (1827–1851) Haynald Lajos (1852–1863) váltotta fel. Személyiségével, nagy akaraterejével kedvezően befolyásolta a papképzést.

Az 1867-es kiegyezés új időszakot jelentett az erdélyi katolicizmus életében. Megszűnt az udvari gyámkodás. Az ellenzéki körök egyházellenesek voltak. Az általános hangulat hatással volt a papnevelésre is. Az 1867–1918 közötti, ún. békés korszak három püspöke (Fogarasy Mihály, Lőnhárt Ferenc, Mailáth Gusztáv Károly) kemény küzdelmet vívtak a papi hivatásokért. Nem véletlen, hogy éppen a szabadelvűség szellemének egyre fokozódó érvényre jutásakor, 1877-ben kezdődött el a papneveldében létesült önképzőkör.

A 20. századforduló fiatal püspököt talál Erdély katolikus püspöki székében Mailáth Gusztáv Károly személyében (1897–1838). Őt elsősorban a diákok – és a kispapok – püspökeként tartjuk számon. Hosszú püspöksége egybeesik katolikus híveinek nemzeti kisebbségi sorba kerülésével és a jogaikért folytatott nehéz küzdelemmel. Mailáth püspök utódai – Márton Áron, Jakab Antal, Bálint Lajos (1990–1993), Jakubinyi György (1994–) – Erdély nagy metamorfózisainak 20. századában nagyon is odafi gyeltek a papnevelésre.

Az 1948-ban megjelent román alkotmány és kultusztörvény igen súlyosan érintette az erdélyi katolikus egyházmegyéket, s ezzel kapcsolatosan a szemináriumokban történő teológiai oktatást és papnevelést. Tekintettel arra, hogy a kommunista kormány nem hagyta jóvá a katolikus egyház működési szabályzatát, s ezért 1990-ig megtűrt vallásként létezhetett, a gyulafehérvári papi szeminárium is állandó bizonytalanságban csak megtűrtként működhetett. Az állami hatóságok csupán a „betolakodó” egyházkormányzat idején (1952–1955) – Márton Áron börtönévei alatt – támogatták a kívánságuk szerint működtetett, egyetlen katolikus teológiát. Márton Áron püspök börtönből való szabadulása után (1955), aki a négy erdélyi egyházmegyéből verbuvált tanári kart állított fel, az állami szervek mindent elkövettek, hogy a teológiai oktatást és papnevelést ravasz taktikai eszközökkel elsorvasszák Gyulafehérváron. De minél nagyobb volt az elnyomás az ateizmust hirdető  korszakban, annál népesebb és lelkesebb kispapi közösség lakta be a gyulafehérvári papi szemináriumot.

Az 1990. évvel elkezdődött új lehetőségek pozitívan és negatívan egyaránt befolyásolták a gyulafehérvári papneveldét. A megnyílt országhatárok és az újabb fajtájú demokratikus szellem csökkentette a papnevelde növendékeinek létszámát. De a kihívások és a nagyobb elvárások ösztönzőleg is hatottak. 1997-ben a Lateráni Pápai Egyetem affiliálta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola utolsó négy évfolyamát.

Marton József

Rektor: Ft. dr. András István kanonok, egyetemi adjunktus

510010 – Alba Iulia, str. Păcii, nr. 8., jud. Alba

    Mobil: 0740-551.159

    E-mail: andras.istvan@romkat.ro, sis.rektor@gmail.com

Vicerektor: Ft. dr. Diósi Dávid tb. kanonok, dékán, habilitált egyetemi professzor, doktorátusvezető

510009 – Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna, nr. 7., jud. Alba

      Mobil: 0752-245.057

      E-mail: david.diosi@romkat.ro

Fegyelmi prefektus: Ft. Hurgoi Sándor

510009 – Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna, nr. 5/A., jud. Alba

     Mobil: 0770-584.995

      E-mail: sandor.hurgoi@romkat.ro

Lelkiigazgató: Ft. dr. Kiss Endre

510010 – Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna 5/B., jud. Alba

      Mobil: 0743-901.801

      E-mail: endre.kiss@romkat.ro

Megbízott könyvtáros: Ft. Hurgoi Sándor

Könyvelő: Orbán-Kalamár Szilveszter könyvvizsgáló, közgazdász

      Mobil: 0758-061.622

      E-mail: orbankalamars@gmail.com

Titkárnő: Ferencz Margit

      Mobil: 0744-796.327

      E-mail: ferenczmargit62@yahoo.com

Intéző: Ferencz Béla

      Mobil: 0752-245.058

Kispapok

VI. évfolyam

Czirják Ottó – Csíkmadaras

Ferencz Egon-Jószef – Szárhegy

Hosszu Norbert-Lajos – Kézdimartonos

Kajtár Zsolt-László  – Gyimesközéplok

Nagy Ferenc – Deményháza

V. évfolyam

Balázs Barnabás – Székelykeresztúr

Gergely József – Csíkszentmárton

Pasztorális évfolyam

Csibi Levente – Csobotfalva

Lázár Hunor – Lövéte

Márton Ottó – Oroszhegy

Melega Ferenc István – Aknasugatag

Simon Sándor – Sepsiszentgyörgy

IV. évfolyam

Antal Endre – Gyimesbükk

Barna Miklós István – Bólya

Kiss Szilárd – Gyergyóalfalu

III. évfolyam

Bakos Szabolcs – Gyergyóremete

Egyed Arnold – Sepsiszentgyörgy

Fazakas Tibor – Pusztakalán

Fekete László Csaba – Nagybánya

Kováts Álmos Botond – Szatmárnémeti

Motolan Ioan Marian – Temesszlatina

II. évfolyam

Bege Lóránd – Gyergyócsomafalva

Karácsony Ervin-Barnabás – Gyimesbükk

Kovács Nándor Hunor – Csíkszentgyörgy (Bánkfalva)

I. évfolyam

Hajdó Árpád – Székelyudvarhely

Kántor Patrik – Görgényüvegcsűr

Mag Arnold József – Székelyudvarhely

Imre Balázs Szilamér – Csíkszereda

Kovacsinszki Áron – Aknasugatag

Ungi Márton Szabolcs – Nagyvárad

Rómában tanuló kispapok:

Kovács Alpár – Szováta

Tóth Gellért Huba – Miklósvár