A katolicizmusnak régi gyökerei vannak itt, erről a reformátusok birtokába került 12. századi katolikus templom árulkodik. Ez a község legrégebbi műemléke. A települést már a 12. században említik az írásos dokumentumok, legtöbbször a szomszédos Székkel együtt, ahol ekkor már királyi sóbányák működtek. Bonchida királyi birtok volt. Az első templom az első tatárjárás idején leégett, még ma is látszik a nyugati és déli részen egy-két kövön a pörkölődés. A tatárjárás után, a 13. század közepén Bonchida új telepeseket kapott, ebben az időben építették újra a templomot a 12. századi falak mentén. A 14. század végétől kapcsolódik össze Bonchida a Bánffyakkal, Magyarország és Erdély egyik legnagyobb, történelmi múltú családjával. Bánff y Miklós fia, György örökölte méltóságait és Bonchidát is. Utolsó tulajdonosa György fi a, Miklós, aki az első világháború előtt az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere és diplomatája, író és művészetkedvelő ember volt. A mai kastélyt Bánffy Mihály és Kapy Judit fia, Dénes építtette át a 17. század 50-es éveitől kezdődően. Az építkezés hosszabb ideig tartott, és nem egységes terv szerint készült, talán a régebbi építmények kötötték az építésvezetőket. A katolikus hívek félreismerhetetlenül büszkék arra, hogy ilyen szép templomuk van, és jól tudják, hogy ezt Bánff y Miklós grófnak köszönhetik, ő építtette felesége tiszteletére. A család többi tagjával ellentétben ugyanis a gróf felesége és leánya katolikus volt. Kisebb megszakításokkal 2001-ig volt helyben lakó lelkészük, azóta Szamosújvárról látják el rendszeresen.
Válaszút 1370 óta a Bánff yak birtoka volt. Az országút mentén fekvő kastélyuk több fázisban épült, mai formáját a 19. század második felében élt Bánffy Ádám alatt, illetve a század fordulóján érte el. Az említett főúrnak művészi hajlamai voltak, saját műtermében fa domborműveket és porcelánfestéssel dekorált tárgyakat készített. Az ő kézügyességét dicséri az a domborműves, színes cserépkályha is, amely még ma is megvan a kastélyban. Wass Albert őse volt. Wass Albert születésével kapcsolatosan itt-ott tévesen írnak: sokan tévesztik össze Válaszutat az író későbbi lakhelyével, márpedig ő itt született a Bánff y-kastélyban. Édesanyja, Alili (Ilona), Bánffy lány volt. A bonchidai Bánff yakkal ellentétben a válaszúti Bánff y-ág nem volt jó viszonyban a református egyházzal. Az 1850-es években egy egyházi iskolai telek kapcsán vesztek össze az akkori lelkésszel, és talán ekkor vonta meg a bárói udvar a támogatást az egyháztól. A rossz viszony miatt valószínű, hogy nem itt keresztelték lányuk, Alili fiát, a kis Albertet. De nemcsak a református egyházzal, hanem a bonchidai Bánffy családdal is állandóan vitában álltak. Az a család egészen más volt: Bánffy Miklós egyházmegyei főgondnokként volt, folyamatosan támogatta egyházközségét is, itt viszont nem volt ilyesmi. Az utolsó Bánffy (Dénes) 1945-ben menekült el innen, a ’60-as évekig Kolozsváron élt nagy szegénységben.