A kőhalmi település a 12. század közepén lendült fel, amikor II. Géza magyar király betelepítette Erdélybe a szászokat. Kőhalomban az első templomot a katolikus szászok építették fel a várban a 12. században. A katolikus vártemplom romjai ma is láthatók a vár középső részén. A középkori iratok szép katolikus hitéletről tanúskodnak a 16. század közepéig, amikor a város átállt a lutheránus vallásra. Kétszáz évig szünetelt a katolikus vallásgyakorlat Kőhalomban. 1752-ben Csabor Mihály kőhalmi lakos telket ajánlott fel a ferences templom építésére. A fogarasi ferencesek felépítették az első kápolnát 1762-ben, majd 1779-ben megépítették az első kolostort. 1802-ben a kis templom és kolostor teljesen leégett. 1808-ban építették fel Szent Anna tiszteletére a mai templomot és kolostort. 1802–1912 között Gróf Széki Teleki Anna volt a pártfogó, és bőséges anyagi hozzájárulással segített a templom felépítésében. A templom védőszentje ezért lett Szent Anna.