Resurrexit Keresztény Ifjúsági Zenefesztivál Csíkszeredában
Április 21-én a csíkszeredai Segítő Mária Líceum dísztermében a Resurrexit Keresztény Ifjúsági Zenefesztiválra kerül sor. A rendezvényt a gyulafehérvári egyházmegye ifjúsági főlelkészsége, a FIF hirdette meg. A rajtvonal előtt erről György Zsolt ifjúsági referenst kérdeztük.
Márton Áron rezidenciáját „otthonná” varázsolta. Szeretettel fogadott minden hozzá igyekvő embert. Háziőrizet idején (1957-1967) ez volt a székesegyház mellett az a hely, ahol közvetlenül találkozhatott papjaival és híveivel.
Életének utolsó hónapjai szenvedéssel telített. Óriásiak voltak a fájdalmai, de fegyelmezetten és türelemmel viselte. Így érkezett el mennyei születésének napja. Székesegyházának búcsú ünnepén, 1980. szeptember 29-én visszaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének.
A csalódott ember ugyanakkor ráeszmélt arra is, hogy kár volt a boldogság utáni való hajszában az Isten útjáról letérnie. Hogy nagy oktalanság volt azt hinnie, hogy a földi paradicsom kapui akkor tárulnak fel, ha előbb bezárja maga fölött az eget. A nagy dulakodásban, melybe a föld hatalmasai egymással keveredtek, és a rendszerek építésénél, melyhez a követ ő hordta, megtapasztalta, hogy minden törvények között legkegyetlenebb az ember törvénye.
Palotafogsága alól 1967 év végén mentették fel a hivatalos állami szervek. Ezt megelőzően olyan események, ortodox ünnepségek következtek – külföldi emminenciák (Franz König bécsi bíboros-érsek) részvételével –, amelyeken Márton Áronnak, mint az ország egyetlen magyar nemzetiségű katolikus püspöknek hiányzása Romániára rossz fényt vetett volna a nagyvilágban. Az állami hatóságok azt szerették volna, hogy a háziőrizetet felfüggesztve csak a nagyobb ünnepségeken jelenik meg.
Ecce sacerdos magnus! - ím a főpap!
fiatal fővel fők közt is a fő!
lobos szeméből pillagyújtó hő csap,
s gyűrűjében megvillan a kő.
A Gondviselés nem adhatta volna
méltóbb kezébe a pásztorbotot,
mint Néki, aki egykor - drága csorda! -
pipék meg bárányok pásztora volt.
Köszöntsük Őt, az új s a régi pásztort,
kit megszületni földes szoba látott,
köszöntsük, condrás népek gyermekét! -
Felé tekintünk most e pusztaságon,
hogyha főpap, legyen valóban Áron:
fakassza rügybe sorsunk vesszejét!
A börtönből való szabadulást (1955. január 6.) csak úgy volt hajlandó elfogadni, ha nem kötik feltételekhez. Az egyházmegye vezetését március 25-én vette át újból. Nem volt könnyű a helyzete. Nagy paphiánnyal, s részben megosztott hívekkel és papsággal kellett megszerveznie a lelkipásztori munkát. Áron püspök megfontoltan, bölcsen cselekedett. A béke-papi-mozgalomban részvetteknek megbocsát, lelkigyakorlatot ír elő, szigorú penitenciára kötelezi őket. Ezzel megoldotta egyházmegyéjében az alkudozások időszakában keletkezett egyik legsúlyosabb problémát.
Akik most itt vannak, azoknak nem újság
De nekem ritka, óriás dolog.
Reszket a lelkem, kicsordul a könnyem
A szívem olyan hevesen dobog.
Láttam a püspököt.
A Székesegyház oszloperdejében
Száz fiatal pap állott sorfalat,
Orgona zúgott, kórus harsonázott
Míg áldást osztva lassan elhaladt.
Láttam a püspököt.
Kicsi lett, sovány, meg van öregedve
de nekem mégis óriási nagy.
Gyenge szavában elsodró erő van
Pedig olyan halk mint a fuvalat.
Láttam a püspököt.
A katolikus egyház statutumáról való tárgyalás végett a kultuszminiszter Márton Áront Bukarestbe rendelte, s a tövisi úton 1949. június 21-én csellel letartóztatták.
A kommunista kormány előző években végbevitt atrocitásai, az egyházat súlyosan érintő törvényei és rendelkezései alapján várható volt, hogy a bátor hangú püspököt félre fogják állítani. Márton Áron számolt is ezzel a bekövetkezendő helyzettel.