Tanintézmények
- Csíkszentdomokos: Márton Áron Általános Iskola
Egy 1548-ban kiadott könyvben található az eddig legrégibbnek tűnő adat arról, hogy szervezett oktatás létezik Csíkszentdomokoson. Az iskola 1990. május 6-án veszi fel a falu nagy szülőttének, Márton Áron püspöknek a nevét.
A XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozójára április 14-én került sor a csíkszeredai Millenniumi templomban. A kórustalálkozót 1995-ben Fejér István szentdomokosi kántor kezdeményezte és nyomban el is indították. Rögzítették a kórustalálkozó időpontját, ami a húsvétot követő első szombat.
Az idei találkozó előkészítését február 8-án tartották. Tizenkilenc kórus nevezett be és megtörtént a sorsolás is.
Az igazságért szót emelő Márton Áron a politikától igyekezett távol tartania magát. Következetesen háborúellenes és az erkölcsi értékeket követő magatartásával tovább növelte tekintélyét az erdélyi nép előtt, felekezeti és világnézeti hovatartozástól függetlenül A vesztes háború után, 1945 tavaszán körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait.
Húsvéthétfőn, április 9-én köszöntötték a hívek és a papság a kolozsvári Szent Mihály-templomban Kovács Sándor plébánost, kerületi főesperest, pappá szentelésének 40. évfordulóján.
Az ünnepelt a Maros megyei Székelykálon született 1948. április 25-én. Középiskolai tanulmányai, majd a gyulafehérvári teológia elvégzése után Isten Szolgája, Márton Áron püspök szentelte pappá nyolc évfolyamtársával együtt, 1972. április 9-én. Szolgálatát segédlelkészként Sepsiszentgyörgyön, illetve Marosvásárhelyen kezdte, utána Csíkszentgyörgyön volt plébános, majd 23 esztendőn át székelyudvarhelyi főesperes-plébánosként bizonyította hivatásának mélységét és rátermettségét. Ötödik éve Kolozs-Dobokai főesperes és a Szent Mihály-templom plébánosa.
Ökumenikus szellemével felbecsülhetetlen hatást gyakorolt az – izraelitát is beleszámítva – öt felekezet között megosztott erdélyi magyarság lelki egységére. Nem véletlen, hogy amikor 1938 karácsonyán XI. Pius pápa a 42 éves Márton Áront kinevezte a megüresedett gyulafehérvári püspöki székbe, az új püspököt kitörő örömmel fogadta Erdély hívő népe, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
1939. február 12-én Andrea Cassulo romániai apostoli nuncius lelkes papi és hívő közösség jelenlétében Márton Áront püspökké szentelte a kolozsvári Szent Mihály templomban.
Az új posztulátor kinevezésének hírénél jóval nagyobb volt a médiavisszhangja annak, hogy lendületet adhat Márton Áron ügyének egy feltételezett csodás gyógyulás, és a Szentszék boldoggá nyilváníthatja hitvalló püspökünket. Hogyan állunk hát a csodákkal? Van már „érvényes”, bizonyított csoda? Dr. Kovács Gergelyt ebben a témában kérdezte Bodó Márta.
