Átadták a héten a gyulafehérvári római katolikus székesegyház restaurált részeit. A munkálatok során renoválták az érseki palota homlokzatát, valamint a 18. században átalakított szentélyt külsőleg és belsőleg is felújították. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye az idei évre újabb restaurálási munkálatokat tervez, a remények szerint a déli torony és a fejedelmi kapu újulna meg – közölte a Krónikával Szász János gazdasági igazgató.
Legfrissebb tartalmak
Krisztusban megtalálni az egységet – ez talán az egyik legfontosabb üzenete a január 15–22. között Csíkszeredában zajló ökumenikus imahétnek. A magyar történelmi egyházak gyülekezetei egymás templomába, hajlékába látogatva cselekszik azt, ami Jézus vágya volt: „legyetek egyek, miképpen én és atyám egyek vagyunk”. A következőkben a különböző felekezetek képviselői beszélnek az imanyolcadról.
„Válságos időkben az ember dolga, hogy fényt gyújtson a szívében és jót tegyen, ne pedig a Heródeseken, Pilátusokon, bankárokon rágódjon” – nyilatkozta kovásznai látogatása során Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.
În data de 17 ianuarie 2012, la orele 1200, a avut loc recepţia la terminarea lucrărilor: „Restaurarea faţadelor la Palatul arhiepiscopal romano catolic Alba Iulia şi „Lucrările de reabilitare generală a Sanctuarului şi Corului la Catedrala romano-catolică Sfântul Mihail, din Alba Iulia, organizată de Institutul Naţional al Patrimoniului.
Reabilitarea în parte a acestor două însemnate monumente istorice a fost posibilă prin finanţarea Ministerului Culturii şi Patrimoniului Naţional prin Programul Naţional de Restaurare.
2012. január 17-én, Gyulafehérváron sorra került a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének megrendezésében, Erdély két jelentős műemlékének felújítási munkálatainak az átadása: a Érseki palota homlokzatainak valamint a Szent Mihály székesegyház szentélyének külső és belső felújítása.
A Katolikus Akadémia 2012-es első előadását Zamfir Korinna, a kolozsvári BBTE RK Teológia Karának tanára tartotta január 12-én. A téma mintegy folytatása volt 2011 utolsó előadásának: akkor Nagy József az első keresztények koráról és életéről beszélt, most A páli egyházak – privát egyesületek? Keresztények a görög-római világban címmel arról hallhattak az érdeklődők, milyen volt az a görög-római világ, amelyben az első keresztény közösségek megalakultak. Az előadó azt hangsúlyozta, nem légüres térben keletkeztek és éltek ezek az új hitet gyakorló közösségek. Rámutatott a korban meglevő közösségi gyakorlatokra, azokra az egyesületi mintákra, amelyekkel találkoztak az emberek, amelyeknek szakmai vagy más alapon tagjai lehettek.
Január 6-án, vízkereszt ünnepén ünnepélyesen jelentette be XVI. Benedek pápa, hogy február 18-án huszonkét új bíborost kreál, köztük Lucian Mureşant, a Balázsfalván székelő fogaras-gyulafehérvári nagyérseket, a Rómával egyesült romániai görögkatolikus egyháztartomány metropolitáját. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a bíborosok a pápa legközvetlenebb tanácsadói, akiket szabadon választ ki az összes nemzet soraiból. Lucian Mureşan immár a harmadik főpap, akit – Iuliu Hossu (1885–1970) kolozsvár-szamosújvári püspök és Alexandru Todea (1912–2002) balázsfalvi érsek-metropolita után – a kommunista korszakban hitvalló és számtalan esetben vértanú romániai görögkatolikus egyház főpásztorai közül a bíbornokok tanácsának tagjai közé emeltek.
A gyulafehérvári főegyházmegyei pasztorális terv januári témája a címben jelzett feladat megélésére szólít s erre mutat járható utakat. „Lelkipásztori tervünk során e hónapban különös figyelmet szentelünk a diakóniának, a szeretetszolgálatnak. Igen fontos összetevője ez egy élő krisztusi közösségnek, jóllehet alig szentelünk figyelmet rá” –olvassuk a pasztorális füzetben a téma bevezetőjeként.
SZOLIDARITÁS – A hívek több mint fele érzi kötelességének a juttatást
Az öntudatosabb hívek már január első napjaiban elkezdték befizetni az egyházi hozzájárulást a plébániákra, amit annak ellenére neveznek tévesen egyházadónak, hogy a pontos mértéke nincs megállapítva, és a befizetése is önkéntes alapon történik. Az is igaz, hogy noha egyetlen egyházmegye sem állapít meg kötelezően előírt összeget az egyházi hozzájárulás mértékeként, rendszerint a jövedelem egy százalékát tartják irányadónak. Ebből fizetik ki az alkalmazottak béreit, a számlákat és egyéb felmerülő költségeket. A Gyulafehérvári Főegyházmegye gazdasági igazgatója elmondta: az önkéntesen befizetett hozzájárulás a hovatartozásnak és a szolidaritásnak a jele, ez pedig már az ősegyházban is így volt.
A 2011-es év tisztújítást hozott a Szociális Testvérek Társasága erdélyi kerületében: munkatársunk, Farmati Anna lett Fülöp Magdolna után a kerületi elöljáró. A szociális testvérek munkája egyházmegye- és Erdély-szerte ismert, ezért kértem kolléganőmet arra, válaszoljon néhány kérdésre, amelyek nyomán az érdeklődő olvasók betekintést nyerhetnek a testvérek életébe, hétköznapjaiba, gondjaiba, de ünnepeibe és az ünneplés módjába is.
- ‹ előző
- 305 / 355
- következő ›