Körlevél V. - 2007. május 6.

D. a J. Kr.!

Valamennyi Plébánia Hivatalnak

 

                                                                                           Székhelyükön  

Tartalom:  

 


Szám: 701–2007.

Kommunikációs világnapi üzenet

(Szeretettel kérem Paptestvéreimet, hogy május 20–án, a vasárnapi szentmisék hirdetési keretében olvassák fel a mellékelt körlevelet és a beszédekben is hangsúlyozzák a média fontosságát)

Jézus Krisztus, a testet öltött Isten határozott küldetéssel érkezett az emberek körébe: egy hírt, mégpedig a legjelentősebbet: az örömhírt hozta. Küldetése volt rövid földi életében ezt a hírt minél többekkel és minél teljesebb mértékben közölni. És ő ezt kiváló kommunikátorként meg is tette: üzenetét nem csak szavakkal, de tetteivel, egész életével közvetítette.

Krisztus nyomán minden kereszténynek határozott és jól körvonalazott küldetése ezt az örömhírt továbbadni, magatartásával, szavaival, életével közvetíteni.

Mai világunkat át meg átszövi a sokszor jelentéktelen, de tömegesen áradó információk, hírek sokasága. Ezek között kell elboldogulnia a mai embernek, kiszűrnie, mi az, ami őt valóban és mélyen érinti. Sokszor és sokfele, egyre fokozottabb mértékben tapasztaljuk, hogy a mai ember elveszíti, szem elől téveszti a lényeget, mert nem tud válogatni a rárohanó információk közül. A mai kereszténység pedig szomorúan állapítja meg, hogy örömhíre nem érinti meg kellőképpen a tömegeket.

Mindezek tudatában ajánlja Egyházunk, hogy a keresztények figyeljenek jobban oda Jézus Krisztus egyedi üzenetének hatékonyabb tolmácsolására mindazokkal az eszközökkel, amelyeket a kor technikai fejlődése kínál. Ma a média jelentős szerepet kap a társadalmi élet legkülönbözőbb szintjein, és eszköz a legkülönfélébb üzenetek tolmácsolására. Ezért keresztény üzenetünk kommunikálásában minden korábbinál nagyobb szerepet kap. Máté evangéliumában olvassuk: „Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, hirdessétek a háztetőkről.” (Mt 10,27) Ennek nyomán II. János Pál pápa ajánlotta: „A mai világban a háztetőkön szinte mindenütt antennák és leadók erdeje található, amelyek küldik és veszik a legkülönfélébb üzeneteket a világ minden részéről. Életbevágóan fontos megbizonyosodnunk arról, hogy az üzenetek e sokféleségében Isten szava is hallatszik. A hitet a háztetőkről hirdetni ma azt jelenti, hogy Jézus szavát a kommunikáció dinamikus világában, annak eszközeivel kell továbbadni.” (II. János Pál üzenete a kommunikáció világnapjára, 2001)

A katolikus Egyház 1967 óta külön alkalmat szentel arra, hogy a média világára, a kommunikáció fontosságára figyeljen s erre a hívek figyelmét is felhívja. Évről évre megünnepli a világegyház a kommunikáció világnapját. Külön témát választ a Szentatya minden egyes alkalomra, majd üzenetet fogalmaz, amelyet az újságírók védőszentjének tekintett Szalézi Szent Ferenc napján tesz közzé január 24-én, s a kommunikációs világnap időpontját pünkösd ünnepéhez igazítja: előtte egy héttel ünnepli, ez ebben az évben május 20–a. Az idei világnap témája: A gyermekek és a média. Kihívás a nevelésben.

A világegyházzal összhangban, a kommunikáció fontosságának tudatában, az e téren való hátrányunk kiküszöbölése érdekében hívom fel a Paptestvérek s minden világi krisztushívő figyelmét a média s a kommunikációs eszközök okos és helyes használatára. Helyzetünkből, de meghívottságunkból adódóan sem engedhetjük meg magunknak, hogy e csodálatos eszközöket ne próbáljuk meg Isten Igéjének hirdetésére felhasználni.

Biztatom a Paptestvéreket és a híveket arra, hogy olvassák katolikus kiadványainkat, támogatásukat elsősorban saját, helyi kiadványainknak nyújtva! Hiszen ezek a körünkben szerkesztett és kiadott kiadványok, a Vasárnap, Krisztus Világossága, Keresztény Szó, a helyi plébánia lapjai tükrözik elsősorban a mi életünket, a mi itteni gondjainkat–örömeinket! Minden közösség életének eseményei egyformán fontosak: juttassák el a plébánia életének eseményeiről szóló híradásokat a szerkesztőségekbe. Ne elégedjenek meg azzal, amit a világi lapok rólunk, katolikusokról írnak: e szerkesztőségekbe is juttassák el az erdélyi katolikus élet sokszínűségéről szóló híradásokat, adjanak hangot keresztény megalapozottságú véleményüknek.

Istenünk számonkérésére csak így tudjuk majd azt felelni: mindent megtettünk annak érdekében, hogy a Te szavad minden fórumon hallható legyen.

Ehhez kérem Szalézi Szent Ferencnek, a sajtó védőszentjének közbenjárását, s az Úr áldását.

Gyulafehérvár, 2007. május 6.

 

György s.k.

érsek


 

Szám: 700–2007.

Főesperesi kinevezések újabb öt éves mandátumi időre

Egyházi Törvénykönyvünk (CIC) 554. kánonjának, valamint a Zsinati Könyvünk (ZsK) Rendelkezések 115–117. pontjai értelmében ez év május 1-től újabb öt éves mandátumi időre neveztük ki a főespereseket.

A kerületi papság előzetes megkérdezése után a következő plébánosokat bíztuk meg a főesperesi szolgálattal:

1. Alcsík-Kászoni főesperesi kerületbe – Ft. Vass Zoltán szentszéki tanácsos–plébánost;

2. Aranyos-Tordai főesperesi kerületbe – Ft. Ambrus Vilmos esperes-plébánost;

3. Belső-Szolnoki főesperesi kerületbe – Ft. Geréd Péter szentszéki tanácsos–plébánost;

4. Erzsébetvárosi valamint Szeben–fogarasi főesperesi kerületekbe – Ft. Raicea Onoriu-Oscar plébánost;

5. Felcsíki főesperesi kerületbe – Ft. Boros Károly szentszéki tanácsos – plébánost;

6. Gyergyói főesperesi kerületbe – Ft. Portik–Hegyi Kelemen tb. kanonok plébánost;

7. Gyulafehérvári és Hunyadi főesperesi kerületekbe – Ft. Varga Rezső esperes–plébánost ;

8. Kézdi–Orbai főesperesi kerületbe – Ft. Vargha Béla plébánost;

9. Kolozs–Dobokai főesperesi kerületbe – Ft. Msgr. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, plébánost – 2007. aug. 1–ig;

10. Marosi és Küküllöi főesperesi kerületekbe – Ft. Msgr. Csató Béla pápai

káplán, tb. kanonok, plébánost – 2007. aug. 1-ig;

11. Sepsi–Barcasági főesperesi kerületbe – Ft. Hajdu János szentszéki tanácsos– plébánost;

12. Székelyudvarhelyi főesperesi kerületbe Ft. Kovács Sándor tb. kanonok,

plébánost.

 

Megbízásuk 2012. május 1–ig terjed.

 


Szám: 724–2007.

A papi továbbképző tételei

 

Főegyházmegyénkben ebben az évben is megszervezzük a papi továbbképzőt 2007. október 15–19 között az alvinci Pongrácz Szent Istvánról nevezett Tanulmányi Házban.

A továbbképzőre kötelezett személyeken kívül bárki részt vehet a Paptestvérek közül, sőt ajánlott, hogy éljenek e lehetőséggel.

A továbbképzőn résztvenni szándékozok legkésőbb október 1–ig jelezzék szándékukat Hittudományi Főiskolánk Főtisztelendő Rektori Hivatalánál. A plébánosok kötelesek erre az időre szabadságolni káplánjaikat.

 

ÓSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY

  •  
  • Szentírásról és a szentírástudományról általában = kánon, sugalmazottság, szövegtanúk, fordítások. Az Egyházi Tanítóhivatal biblikus megnyilatkozásai.

  • Az Ószövetség korának története

  • Pentateuchus, Pentateuchus–kritika

  • Tórán kívüli történelmi könyvek az Ószövetségben

  • Próféták

  • Bölcsességi irodalom.

  • Zsoltárok.

 

N.B. Az említett témakörökből egy rövid írásbeli vizsgára kell felkészülni /kb. 45 perc/. Az anyag átfogó ismerete szükséges, lelkipásztori munkában /igehirdetés, katekézis/ történő használat vonatkozásában.

 

Bibliográfia:

 

Brown, R. E. –Fitzmayer, J. A. –Muphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Budapest 2002.

Brown, R. E. –Fitzmayer, J. A. –Muphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár III. Biblikus tanulmányok, Budapest 2003.

Rózsa Huba, Az Ószövetség keletkezése I-II., Budapest 1995–1996 2.

Bock, Sebastian, A bibliai Izrael története (A kezdetektől az Újszövetség koráig), Budapest (Jel kiadó) 2002. (Könnyen olvasható, a tudományos kutatásra alapoz. 170 o.)

Beauchamp, Paul, A zsoltárok világa, Pannonhalma 2003. (Szakavatott egzegéta rádiós előadássorozatát tartalmazza ez a könyv. Könnyen olvasható, és érthető, mert a nagyközönséget szólítja meg. Nagyon ajánlom elolvasását, mert segít a breviáriumban recitált és a szentmiséken énekelt zsoltárok jobb megértésében; 277 oldal).

 

EGYHÁZTÖRTÉNELEM

  •  
  • Középkori sajátosságok.

  • A reformáció.

  • Katolikus restauráció Magyarországon és Erdélyben.

  • A katolikus egyház Erdélyben a 19. században.

  • A katolikus egyház Romániában a 20. században.

 

Bibliográfia:

– Adriányi Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve, Szt. István Társulat, Budapest 2001.

– Herman Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München 1973.

– Marton József, A keresztény középkor, Mentor, Marosvásárhely 2004.

– Marton József, A keresztény újkor, Mentor, Marosvásárhely 2006.

– Marton József, Az erdélyi/gyulafehérvári egyházmegye története, Gyulafehérvár 1993.

– Tempfli Imre, Sárból és napsugárból, Budapest 2002.

 

PASZTORÁLIS

 

  •  
  • A „Gaudium et spes” zsinati konstitúció fontosabb eszméi

  • II. János Pál pápa „Christifideles laici” kezdetű apostoli buzdítása

  • A felnőttek katekumenátusa

  • A házasság és a család pasztorációja

  • II. János Pál pápa „Familiaris consortio” kezdetű apostoli buzdítása

  • Az egyház és az ökumenizmus

  • Directorium Oecumenicum

  • A szekták

  • Betegek gondozása

  • A halál és a temetés a pasztorációban

 

Bibliográfia:

– A teológián kiadott pasztorális jegyzetek;

– Szentszéki dokumentumok;

– Dr. Sólymos Szilveszter – Dr. Gál Ferenc, Ökumenizmus, Budapest 1981;

– Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Budapest 1999;

– Tomka Ferenc, Új evangelizáció, Budapest 1999;

– Kübler-Ross, Elisabeth, A halál és a hozzá vezető út, Budapest 1988;

– Benkő Antal, A szekták és az (új) vallási közösségek, In: Távlatok 2003/1 melléklet;

– Előadások jegyzetei.

 

Egyben felkérjük a továbbképzőre jövő Paptestvéreket, hogy a kijelölt témákkal foglalkozzanak és a tanult anyagot ismételjék át. Ezután komolyabb számonkérésre számíthatnak a továbbképzőt befejező vizsgákon.

 

Gyulafehérvár, 2007. május 6.

 

György s.k.

érsek