2010.11.24
"A három évszázada jeltelen síremlék, amelyet a történelem vihara sodort el 294 évvel ezelôtt, amikor is 1716-ban az osztrák császári csapatok feldúlták, megsemmisítették, immár bekerülhet a köztudatba. A sírokban Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Gelei [Katona István], Alstedius és Bisterfeld (a Bethlen Kollégium német ajkú professzorai), Keresztúri és Pápai Páriz Imre hamvai nyugodtak" – írja a Népújságban Lőrincz László. A közlés nem egészen felel meg a történeti valóságnak.
Sok mindent lehet a gaz Habsburgokra fogni, de azt nem, hogy feldúlták a székesegyházat 1716-ban.
Akkor csupán visszaszerezték a róm. katolikus egyház számára, tekintve, hogy a XVI. század közepétôl a fejedelmi székváros református temploma fejedelmi temetkezôhely volt. Ezért temetkeztek oda a református fejedelmek, de még az unitárius János Zsigmond holt teteme is ott nyert végsô, nem éppen nyugodt nyughelyet.
A sírt, melyben Bethlen és felesége, Károlyi Zsuzsanna, ill. öccse, Bethlen István feküdt, két krakkói olasz szobrász, Antonio és Andrea Castello készítette fehér márványból, Bethlen István rendelésébôl. Stílusa: késô reneszánsz.
"Az 1658-i tatárpusztításkor Enyedi István jegyzô (kortárs) részletesen leírja, hogyan dúlták fel a fehér és fekete márványból készített fejedelmi síremlékeket, hányták ki a tetemeket és tették tönkre a <<drága szép>> halotti zászlókat." Az idézet forrása az 1958-ban megjelent A gyulafehérvári székesegyház c. monográfia, melynek szerzôje nem kisebb mûtörténész, mint id. Entz Géza. Az említett mû 141. ill. 173. oldalán megtalálható a síremlék egykori felirata és sorsának alakulása.
Ezek szerint a fejedelem (fejedelmek) síremlékeit a II. Rákóczi György megbüntetésére érkezô tatárok zúzták szét még 1658-ban. 1716-tól kezdôdôen viszont a katolikus püspökök vagy helynökeik (a Habsburgok támogattjai, jó emberei) a székesegyház rendbehozatalán ügyködtek folyamatosan – állítja Entz professzor.
A sírrombolás már csak azért sem valószínû, mert a berendezkedô osztrák uralom a saját legitimitását és folyamatosságát – különösen a Rákóczi Ferenc vezette kurucháború után – a korábban uralkodó fejedelmekre alapozta, tehát Bethlent éppen úgy elôdjének tekintette III. Károly király és császár, mint leánya, Mária Terézia, aki az erdélyi nagyfejedelem címet is felvette uralkodói címei közé.
Ui. A felsorolt nevezetes emberek között van Lencsés György és felesége, Szénfalvi Anna is. Lencsésben pedig az elsô magyar nyelvû orvosi könyv, az Ars Medica szerzôjét tisztelhetjük.
Sebestyén Mihály, Népújság, 2010. november 24.