„Mária által Jézushoz!”

Zarándokok százezrei vonultak az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, ahol a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét tartották ma.
A hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevőit a székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában.

A szónok úgy fogalmazott: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. „Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat" – mondta a püspök.

Már péntek este megérkeztek az elsők

Az MTI bukaresti irodáját résztvevők arról tájékoztatták, hogy az első zarándokcsoportok már a péntek esti órákban megérkeztek Csíksomlyóra, de az emberek zöme szombat reggel jött a Csíkszeredához tartozó búcsúhelyre.

A zarándokok zöme végigvonult a csíksomlyói ferences templomhoz vezető Szék útján, amelynek szélén az idén is lacikonyhák várják a megéhező zarándokokat, de különböző kézműves termékeket is árusítanak. Az idén az erdélyi „keresztaljákhoz", azaz búcsús közösségekhez csatlakozott egy-egy magyarországi

csoport is, akik együtt mentek fel a két hegy közötti nyeregbe. Az oda vezető úton végig összefüggő embertömeg látható. Az idei csíksomlyói búcsún a szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök. A minden évben pünkösd szombatján megtartott búcsú hagyománya már a XV. században kialakult.

 

A búcsú mottója az idén: „Mária által Jézushoz!”

A búcsú története 1444-re nyúlik vissza

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása szerint – búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyűlni, Máriát tisztelni".

 

Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

 

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára,

szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról.

A győzelemre emlékeznek azóta minden évben

A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

 

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

 

A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária" éneket és azután folytatódik tovább a körmenet. 

 

hirado.hu/MTI/csiksomlyo.ro/Erdély.ma


Spányi Antal székesfehérvári püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún elhangzott szentbeszéde  letölthető itt >>

 


Nem folytathatjuk az életünket holnap ott, ahol tegnap abbahagytuk

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Csíksomlyón elhangzott idei pünkösdszombati beszédéből emeltem ki beszámolóm címévé ezt a teljesen helytálló, buzdító jellegű mondatot.

A századokra visszanyuló évek hosszú sorában a 445. csíksomlyói búcsú nyitányát Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök „komponálta” meg, amikor köszöntve a százezrekben mérhető tengernyi sokaságot, kijelentette a következőket: „Ti, akik itt vagytok, tudjátok, hogy zarándokolni nem könnyű feladat. Nem könnyű a külső akadályok miatt, amelyek lépten-nyomon tornyosulnak a zarándok előtt, s amelyek legyőzése gyakran nem kis erőfeszítést kíván. De azt is tudjátok, hogy az ezekkel való szembesülés, illetve ezeknek a legyőzése nélkül nem lehet megérkezni a célhoz. Az igazi zarándok nemcsak kívül vándorol, hanem lelkében is utat, néha nagy utat jár be. S itt talán még hatalmasabb akadályok tornyosulnak előtte. Olyan akadályok, amelyek el akarják választani Istentől, megakadályozzák a feléje való közeledést, és így az emberektől is távol akarják tartani őt. Mindezeket legyőzni –  ez az igazi zarándokútnak a kihívása! Akik ma itt közösen ünneplünk, legyőztük látszólag a külső akadályokat, s megérkeztünk a két Somlyó közötti nyeregbe. De a belső akadályokat is le kell tudnunk győzni, hogy mindannyian olyan zarándokok lehessünk, akik a Mária tisztelet által eljuthatunk Jézushoz.”

 

Szerves folytatása volt e gondolatsornak Jakubinyi György érsek rövid és képszerű vallomása: „A gyermek, amikor hazamegy, nem azt mondja, haza megyek, hanem: megyek az édesanyámhoz. A gyermek számára ugyanis az édesanya szíve jelenti az otthont, a hazát. Mi akik itt vagyunk, mindannyian „hazajöttünk”, mert Mária gyermekei vagyunk. Ahol a családban a gyermekek veszekszenek, pártokra szakadnak, csak az édesanyai szív és szeretet tudja helyreálltani a békét, az összetartást. Azt kérjük ezért ezen a búcsún édesanyánktól, a csíksomlyói Szűzanyától, hogy gyermekeit összefogásra, megbocsájtásra és annak tudatosítására buzdítsa, hogy most már a közös (nem határok nélküli, hanem határokat felülmúló!) magyar nemzetnek a tagjai vagyunk. A szentistváni keresztény és magyar nemzeti örökség alapján a testvéri összefogás a mi feladatunk”.

A szentmise keretében ünnepi beszédét így kezdte a meghívott székesfehérvári főpásztor: „Megilletődött lélekkel hozom magammal Szent István király városának, a testvérvárosnak, Székesfehérvárnak a köszöntését. Annak a városnak az üdvözletét, amely a magyar szentek városának mondhatja magát, s őrzi szentjeinek a lábanyomát. A régi és közelmúltja is tele van szentek és boldogok emlékezetével.” A továbbiak során őseink példájának a követésére buzdította a magyarság e legnagyobb és legszentebb kegyhelyén összegyűlteket, konkrét feadatokat is megjelölve számunkra. Ezek közül, mivel a Duna televízió helyszíni adásban közvetítette a beszédet, a teljesség igénye nélkül csak néhányat említek: 1. A hitért, mint hajdani székely katolikus őseinknek, nekünk is harcolni kell, és a hitet védelmezni kell! 2. „Összefogódzva” kell imádkoznunk, mert van mit megköszönnünk és van bőven, amiért könyörögnünk. 3. Föl kell emelnünk tekintetünket ebből a múló világból az Isten felé! 4. Ne a „magunk módján” legyünk vallásosak, hanem Máriával együtt Jézusra tekintsünk s az egyház világos és egyértelmű tanítása szerint éljünk. 5. Óvakodjunk a divatos és csábító liberális korszellemtől, a „fület csiklandoztató” vélekedések felelőtlen kergetésétől, hiszen sorsunkért (s nemcsak a jelenünkért, de jövőnkért is) felelősek mi magunk vagyunk. 6. Gyökeres erkölcsi megújulással életünknek új irányt kell szabnunk. 7. Nem  utolsó sorban őriznünk kell nemzeti identitásunkat, értékeinket, hagyományainkat, anyanyelvünket és kultúránkat.

Mindehhez, a helyes út megtalálásához és az azon való járáshoz erőt elsősorban a magasból, vagyis Istentől várjunk. S mivel új lehetőségek nyiltak meg előttünk, a magunk helyén hatékonyan cselekedjünk is, és ne csak síránkozzunk. A miértre, a címént használt legelső mondat a válasz: nem folytatjatjuk az életünket holnap ott, ahol tegnap abbahagytuk.

Jakab Gábo, Vasárnap


 

A hit melletti kiállásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdítottak Csíksomlyón

A hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevőit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepére a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok. Az idén is eleredt az eső a szertartás közben, de így is több százezren hallgatták végig a szentmisét.

A Csíksomlyó mellett lévő Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajló szertartás keretében a szónok kifejtette, hogy felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért.

A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket.

"Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat" - mondta a püspök.

Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elődökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tűnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást.

A püspök arra buzdította a résztvevőket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelősek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért. "Nincs idő a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetőségek nyíltak előttünk, amelyekkel élni kötelességünk" - mondta a szónok.

Rámutatott: a ma lehetősége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetőségét, hogy a következő nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy ők többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelős gondolkodásból fakadó áldozatot.

Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Az első zarándokcsoportok már a péntek esti órákban megérkeztek Csíksomlyóra, de az emberek zöme szombaton reggel érkezett a búcsúhelyre.

A zarándokok zöme végigvonult a csíksomlyói ferences templomhoz vezető Szék útján, amelynek szélén az idén is lacikonyhák várták a megéhezőket, de különböző kézműves termékeket is árusítottak.

Az idén az erdélyi "keresztaljákhoz", azaz búcsús közösségekhez csatlakozott egy-egy magyarországi csoport is, akik együtt menntek fel a két hegy közötti nyeregbe. Az oda vezető úton végig összefüggő embertömeg volt látható. A város központjában a forgalom le volt zárva, így a zarándokok akadálymentesen közelítették meg a búcsú helyszínét.   

Krónika, 2011. június 11.


Spányi Antal: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért

Félmillió magyar zarándok érkezett az idén a Csíksomlyói búcsúba. A szabadtéri szentmisén Spányi Antal székesfehérvári püspök a hit melletti kiállásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdította a búcsú résztvevőit. Úgy fogalmazott: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért.

A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket.

„Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat” – mondta Spányi Antal.

Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elődökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tűnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást.

A püspök arra buzdította a résztvevőket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet a fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelősek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért. „Nincs idő a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetőségek nyíltak előttünk, amelyekkel élni kötelességünk” – jelentette ki.

A ma lehetősége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetőségét, hogy a következő nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy ők többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést – mondta a püspök -, és vállalni kell a felelős gondolkodásból fakadó áldozatot.

Spányi Antal hangsúlyozta: a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A szertartáson félmillió zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek. A prédikáció közben az idén is eleredt az eső, de a résztvevők a helyükön maradtak, példásan hallgatták végig a szentmisét.

MTI/erdély.ma


Megélni a szeretet és a hit közösségét

 

Volt égető napsütés, és volt zuhogó eső, ám semmi sem szegte kedvét annak a többszázezer zarándoknak, aki a Nagy- és Kis- Somlyó hegye közötti Nyeregben, a 445. pünkösdi búcsús zarándoklat színhelyén fohászkodott  szombaton a Szűzanyához. Az idei búcsú egyetlen meghívottja, ünnepi szónoka Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök volt, aki összefogásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdította a híveket.

punkosd_50_b

Képgaléria 1, 2

„Mária által Jézushoz!” – ez volt az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú jelszava, amelyre zarándokok ezrei érkeztek szerte a nagyvilágból. A két Somlyó hegye közötti Nyeregben összegyűlteket az erdélyi ferencesek nevében Orbán Szabolcs, a Szent István Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke köszöntötte. Mint fogalmazott, az igazi zarándok lélekben is nagy utat jár be, számára pedig az igazi kihívást azon akadályok leküzdése jelenti, amelyek megakadályozzák az Istenhez való közeledést.

„Mindannyian hazajöttünk ide, mert Mária gyermekei vagyunk s az édesanya mindig hazavár minket” – Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint ez az a kapocs, amely mindannyiunkat összeköt.

punkosd_34_b

Spányi Antal székesfehérvári püspök

„A hitért harcolni kell és a hitet védelmezni kell. Az embernek ki kell állni a hitéért” – mondta az ünnepi szentmisén elhangzott prédikációjában Spányi Antal. A székesfehérvári püspök beszédében értékeink, a család, a gyermek védelmére buzdította a jelenlévőket. „Az e világból fel kell emelnünk szemünket az Istenhez, Máriával együtt Jézusra kell tekintenünk” – szólt a tömeghez, hiszen mint fogalmazott, „őseink is Istennél keresték és találták meg a megtartó erőt, a megújulás lendületét és a kitartás erejét”.

Nem fogadhatjuk el a féligazságok, a hazugságok világát, nem tarthatjuk jónak a tolerancia hamis formáit, méltónak kell lennünk nemzetünk példamutató egyéniségeihez, a hitet kell élnünk úgy, ahogy azt az egyház tanítja – intette a jelenlévőket a székesfehérvári püspök. „Ápolni kell a családi kötelékeket, örömmel kell fogadni a gyermeket, védeni kell az életet a fogantatástól a természetes halálig. (…) Adja az Úr, hogy növekedjen a gyermekeket örömmel vállaló, szeretetben felnövekvő családok száma” – állt ki a gyermekvállalás fontossága mellett a szónok, aki szerint felelősséget kell vállalni egymásért, a hitért, az egyházért, hiszen az áldozatvállalás nem idegen a hitből élő embertől.

punkosd_14_b

„Értékeket kell képviselni és érte kiállni, a hitről tanúságot tenni, a családot szeretni, a tiszta örömet megélni és megbecsülni, nagyvonalúan gondolkodni, erősnek lenni és eszmékhez igazodni, hivatásnak élni, elfogadni Isten hívását, összefogni, egyé lenni” – fogalmazta meg a ránk háruló feladatot Spányi Antal.

D. Balázs Ildikó, székelyhon.ro, 2011. június 11.


Erkölcsi megújulásra biztatott a pünkösdi búcsú szónoka
Értékeket képviselni, a hitről tanúságot tenni

Mária által Jézushoz – volt a pünkösdi búcsú jelszava. Idén is százezrek igyekeztek ezt az utat bejárni, megtalálni a somlyói Szűzanya révén Jézus Krisztust. Spányi Antal, az ünnepi szentmise szónoka arra figyelmeztetett: felelősek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért.
Pontos adatok nincsenek, de idén is zarándokok százezrei vonultak a csíksomlyói Szűzanya elé, hogy erőt és bátorítást merítsenek a kegyhely és a búcsú szelleméből. A zarándokok egy része a múlt hét folyamán már megérkezett Csíksomlyóra és a környező településekre, pénteken a távolról, gyalogosan indult keresztalják többsége is célhoz ért. Kellett is a péntek este és az éjszaka, hogy ázott ruháikat megszárítsák, maguk is kipihenjék az egész napos, esőben való gyaloglás fáradalmait. Szombaton délelőtt fegyelemben, áhítatban vonultak a keresztalják a két Somlyó közötti nyeregben levő Hármashalomoltárhoz. Imával, énekkel vonult a kordon is a papsággal, a kisbazilikajelvénnyel és a labarummal, ahogy eleink ránk hagyományozták. Az ünnepi szentmise elején Orbán Szabolcs OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke köszöntötte a zarándokokat. „A zarándoklat lényege, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek távol tartanak Istentől – mondta –, és Mária által eljussunk Jézushoz.” Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, ahogy a gyermek számára édesanyja szíve jelenti az otthont, úgy Mária gyermekeiként mindannyian hazajöttünk.
Spányi Antal székesfehérvári püspök, az ünnepi szónok figyelmeztetett: van mit megköszönnünk, és van miért könyörögnünk. „Fájdalommal, aggodalommal, szorongással látjuk, hogyan vesznek el, relativizálódnak öröknek hitt erkölcsi értékeink” – mondta a szónok. Ugyanakkor őseink hitét állította példának: ők Istennél találták meg a megtartó erőt. Márton Áron, Mindszenthy bíboros, Prohászka Ottokár hitét és kitartását idézte fel, kifejtve: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Spányi Antal az új magyar alkotmányról szólva hangsúlyozta: a magyar nép nem kíván beleszólni más népek életébe, de tudja, mit akar, és nem szorul arra, hogy más népek kényszerítsék rá akaratukat. „Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat” – fogalmazott a szónok. A családvédelem és a gyermekvállalás fontosságáról szólva hangsúlyozta: „Ápolni kell a családi kötelékeket, örömmel kell fogadni a gyermeket, védeni kell az életet a fogantatástól a természetes halálig. (…) Adja az Úr, hogy növekedjen a gyermekeket örömmel vállaló, szeretetben felnövekvő családok száma.” A mindannyiunkra váró feladatokat pedig így foglalta össze: „Értékeket kell képviselni és érte kiállni, a hitről tanúságot tenni, a családot szeretni, a tiszta örömet megélni és megbecsülni, nagyvonalúan gondolkodni, erősnek lenni és eszmékhez igazodni, hivatásnak élni, elfogadni Isten hívását, összefogni, egyé lenni.”
Az időjárás idén sem kímélte a búcsús szentmise résztvevőit, majd a hazafelé igyekvőket: a lezúduló eső több ízben is alaposan eláztatta a zarándokokat. Több résztvevő következtetése szerint csak reménykedni lehet abban, hogy egyre többen vannak azok, akik hitüket megélni jönnek el Mária lábához, nem pedig magyarságukat, politikai meggyőződésüket fitogtatni, vagy egyenesen politikai tőkét kovácsolni a zarándoklatból.

Ünneplők az ezeréves határnál

Az előző évekhez viszonyítva kétszer többen, azaz mintegy húszezren vettek részt
Gyimesbükkön vasárnap a pünkösdi istentiszteleten az ezeréves határt jelző őrház mellett.
Vasárnap a kontumáci kápolnában tartott istentisztelet után a zarándokok leereszkedtek a dombról és átvonultak az osztrák–magyar monarchia idejéről fennmaradt 30-as őrházhoz, amely 1918-ig a Romániával való keleti határt jelezte. Az őrház előtt néhány éve felavatott magyar hősök emlékművénél, az öt fakeresztnél, amelyek a trianoni diktátummal a Magyarországtól elszakított történelmi részeket jelképezik, virágokat helyeztek el a jelenlévők, köztük a magyarországi hatóságok képviselői: Hende Csaba honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor és Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnökei. A magyar honvédelmi miniszter beszédet tartott Gyimesbükk polgármesterével, Gîrdea Vilmossal együtt, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszokat.
Ezt követően a zarándokok átvonultak a síneken, és az őrház mellett várták a Magyarország által 1930-ban megvásárolt, Svédországban gyártott Nogab 017-es mozdony húzta székely gőzöst. Délután a két különvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz elhagyta a gyimesbükki állomást a Magyarországról érkezett 1600 zarándokkal.

Takács Éva, Hargita Népe, 2011. június 14.