Jakubinyi György érsek június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok napján, a székesegyházban 10 órakor kezdődő szentmise keretében pappá szentelte a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet négy diakónusát: a csíkmadarasi Balla Imrét, a csíkmenaság-újfalvi Farkas Alajost, a galócási Puskás Attilát, felvinci Szabó Siklódi László-Levenét, valamint a római Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum két növendékét: a zernyesti Hurgoi Jánost és az ákosfalvi László Istvánt.
Balla Imre a gyimesbükki, Farkas Alajos a baróti, Puskás Attila a besztercei, Szabó Siklódi László a brassói Szent Kereszt plébániára kapott segédlelkészi kinevezést. Hurgoi János és László István tanulmányaik folytatására visszatérnek Rómába.
Legfrissebb tartalmak
A gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora, Jakubinyi György érsek 2012. június 28-án, csütörtökön 10 órakor a székesegyházban kezdődő szentmise keretében diakónussá szentelte a borszéki Bajkó Norbertet, a ditrói Csíki Szabolcsot, a székelyudvarhelyi Elekes Szabolcsot, a petrillai Ilyés Imrét, borzonti Kovács Istvánt és a gyallári Puvák Antal fr. Marián ferences testvért.
Szent László királyt ünnepeltük. Az ünnep jó alkalom arra, hogy egyik legnagyobb királyunk és legnépszerűbb szentünk alakja megelevenedjék előttünk, ugyanis Szent László az egyedüli magyar szent, akinek tiszteletében a hivatalos egyházi kultusz szorosan összefonódik a nemzeti hagyománnyal és a hiedelmek gazdag világával. A keresztény magyar állam megszilárdítójának kultuszában a nyugati és a keleti vonások egyaránt fellelhetők. Különösen a templomok falán megjelenő legenda-ábrázolásokon figyelhető meg e két különböző világból származó motívumok ötvözése, a szent király alakjának helyi igények szerinti megjelenítése. Tisztelete a kornak tetsző életmódjának köszönhetően már életében elkezdődött, és annyira erőssé vált, hogy a nép már halálát követően szentként tisztelte.
Szent Lászlóra emlékeztek
Több mint félezer zarándok jelenlétében szentelte fel dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, a Kicsi-Pogány-havas tetejére épített haranglábat, új harangjával együtt, illetve az egykori kápolna régészetileg feltárt és újjáépített kőalapzatát. A Szent László királynak, Csíkszépvíz védőszentjének emléket állító kegyhelyet, mint ismeretes, a helyi önkormányzat támogatásával, a község lakosai kalákában építették újjá.
Először szervezték meg a magiszterhallgatók ballagását a kolozsvári egyetemen két hete, s ennek mintájára június 22-én a teológiai karon. Amióta az egyetemi képzés két részre osztva (alap- és magiszteri képzés) zajlik, a három év elvégzése kisebb jelentőséggel bír, hiszen kevesebb lehetőséget ad, a megszokás azonban még úgy alakította, hogy nagyobb ünnepléssel jár a három év, mint az öt év elvégzése. Ezért üdvözlendő az idei magiszteri végzősök kezdeményezése. A tizenhárom (tizenkettő plusz a csapat egyetlen pap tagja) apostol, ahogyan az ünnepi szónok, Holló László nevezte őket, két szakon: pasztorális tanácsadás, illetve kultúra–társadalom területen szerzett szakképesítést az elmúlt két évben, s így ezzel a tarsolyában vág a hivatás rögös útjának.
Ballagás a kolozsvári BBTE RK Teológia Karon
Prof. Dr. Marton József dékán búcsúztató beszéde
Huszonkilencen végezték el a három év teológiai alapképzést s ballagtak el június 23-án a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán. Az idei végzősök közül 13-an vallástanárit, 11-en szociális teológiát és ötön vallástudomány szakot végeztek. A szokásnak megfelelelően a Szent Mihály templomban bemutatott ünnepi szentmisét követően az egyetem nagytermében búcsúztak tanáraiktól, diáktársaiktól.
Biztatás és köszönet a médiaszolgálatért
Beszéljetek róla, akár alkalmas, akár alkalmatlan! (2Tim4,2) – e mottóval szerveztek médianapot június 23-án a nagyváradi püspökségen, amelyen az egyházi médiában dolgozók és a világi lapokban vallási témával foglalkozó tudósítók meghívásos alapon vettek részt. Kovács F. Zsolt irodaigazgató szervezőmunkájának köszönhetően zökkenőmentesen peregtek az események. Kiss Ulrich jezsuitát kérte fel a nap vezetésére: egy rendkívül sok újszerű szempontot, megfontolandó javaslatot tartalmazó előadás után csoportmunka következett, amelyre konkrét feladatokat kaptak a résztvevők. A katolikus kommunikációs világnap egyházmegyei megszervezését tervezte meg egyik csoport, a digitális etikettről beszélt a másik, végül a médiában dolgozók lelkitükrét szerkesztette meg a harmadik. A jó hangulatú, fejedelmi ebédet követően osztották meg gondolataikat egymással a csoportok, majd kerekasztal beszélgetés kezdődött, amit csak a rohanó idő miatt kellett megszakítani, de a résztvevők ígéretet kaptak arra, hogy a médiamegbeszélések sorozata folytatódik.
Az ókorban és a középkorban végbemenő folyamatok, felfedezések, találmányok nagymértékben meghatározták a további korszakokat. Sokan úgy gondolják, hogy a középkorban az egyház volt a legnagyobb ellenzője a tudományos élet kifejlődésének. Azonban ez egy téves felfogás, hiszen a középkorban az egyházon belül rengeteg tudóst és felfedezőt tartunk számon.
Szabó Ferenc ny. esperes-plébános június 26-án, kedden elhunyt. Temetése Székelyudvarhelyen lesz június 28-án, csütörtökön du. 5 órakor.
Marosújváron 1927. június 25-én született. Márton Áron püspök 1956. június 29-én szentelte pappá. Segédlelkészként Nagykászonban (1956-1961), plébánosként Kapnikbányán (1961-1968), Kozmáson (1968-1978), Kápolnásfaluban (1978-1988), Feltorján (1988-1993) tevékenykedett. Nyugdíjasként, élete utolsó éveiben a székelyudvarhelyi papi otthonban élt.
Papi szolgálatának 25 esztendejéért adott hálát vasárnap Tóth János, ezüstmisés csernakeresztúri plébános. Pál apostol szavait idézve mondta: – Hálát adok, Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki erőt adott nekem, megbízhatónak tartott és meghívott a szolgálatra.
A mindenki által Jani atyaként emlegetett plébános papi hivatásának eddigi éveit végig a dél-erdélyi szórványban töltötte, Lupényban, Segesváron, majd immár 16 éve Csernakeresztúron szolgálva Istent és a rábízott közösségeket. Munkájára, életére igencsak illett a vasárnapi evangéliumban szereplő jó pásztor példája, hiszen Jani atya papi hivatása sohasem merül ki a misézésben, csendes imádkozásban.
- ‹ előző
- 280 / 355
- következő ›